A TELJES ISTENSÉGRŐL
A teljes Istenség eredendően benne foglaltatik a végtelen VAGYOK egységének fogalmában. Mint a valóság teljessége, a VAGYOK végtelenség. Mint Istenség, a VAGYOK egyes, hármas és hétszeres. Ha a hármas Istenség három oldalát „(1)”, „(2)” és „(3)” számmal jelöljük, akkor az egyes Istenség és a hétszeres Istenség a következő viszonyban van a hármas Istenséggel:
A VAGYOK egyes Istensége
[(1)-(2)-(3)] a Végtelen – a VAGYOK, amely van.
A VAGYOK hármas Istensége
(1) a Végtelen Egy – a VAGYOK, mely cselekszik.
(2) a Határtalanság – a VAGYOK, mely válaszol (reagál).
(3) a Végtelenség – a VAGYOK, mely eredményez (következményt hordoz).
A VAGYOK hétszeres Istensége
{(1)} az Egyetemes Atya – a VAGYOK, mely atyává lesz.
{(1), (3)} az Egyetemes Szabályozó – a VAGYOK, mely szabályoz (irányít).
{(1), (2)} az Egyetemes Teremtő – a VAGYOK, mely teremt.
{(3)} a Végtelen Megtartó – a VAGYOK, mely megtart.
{(2), (3)} a Végtelen Potenciál – a VAGYOK, mely szándékozik.
{(2)} a Végtelen Képesség – a VAGYOK, mely kiterjed.
{(1), (2), (3)} a Végtelenségi Egyetemes Egy – a VAGYOK, mint ÉN VAGYOK.
* * *
I. A 105. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei
ISTENSÉG ÉS VALÓSÁG
1. A VAGYOK bölcseleti fogalma
A) 105:1.3 (…) minden valóság eredete a végtelen VAGYOK
B) 105:1.3 A VAGYOK fogalma magába foglalja a korlátlan végtelenséget, a szét nem vált valóságát mindannak, ami egy végtelen örökkévalóság mindenségében valaha is létezhet.
C) 105:1.8 És a Végtelennek a minden világegyetemi személyiség felé fordított arca nem más, mint egy Atyának, a szeretet Egyetemes Atyjának arca.
2. A VAGYOK mint háromsági és mint hétszeres
105:2.7 (…) az isteni alkotókészséget mindig egység jellemzi, és ez az egység az Atya-Fiú kettőssége és az Atya-Fiú-Szellem Háromsága abszolút egységének kifelé való tükröződése.
3. A végtelenség hét Abszolútja
4. Egység, kettősség és hármasegység
5. A véges valóság kiteljesedése
105:5.5 A viszonylagos és korlátozott valóság megjelenésével új valóságkör – a növekedés köre – jön létre, a végtelenség magasából a véges területére lefutó fenséges áradat, mely folyvást befelé, a Paradicsom és az Istenség irányába törekszik, mindig a végtelenség-forrással összemérhető legfelsőbb beteljesüléseket keresi.
6. A véges valóság tükröződései
7. A tapasztalás-meghaladók meglényegülése
Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához
- Figyeld meg, hogy a szerzők többször is figyelmeztetnek a VAGYOK fogalmának bemutatásakor fellépő torzulásokra (105:0.3; 105:1.2), de az Istenre vonatkozó Atya-fogalom esetében sohasem tesznek így. A bölcselőkre jellemző, hogy inkább az Atya-fogalom esetében érzékelnének több torzulást, mintsem a VAGYOK bölcseleti fogalma esetében. Mire következtethetünk ebből a bölcselői képességünk és a vallási kinyilatkoztatás felfogására való képességünk viszonylagos megbízhatóságára vonatkozóan?
- Minek kell szükségképpen lennie a véges teremtmény elsődleges bölcseleti kitételének (105:1.3; 1:0.1)?
- Fejtsd ki, hogy az Egyetemes Atyáról alkotott tapasztalati-istenimádati felfogásunk miért kevesebb mindig, mint az Első Forrás és Középpont, a VAGYOK végtelenségének bölcseleti kitétele (105:1.6; 4:4.8)?
- Mi a kapcsolat a VAGYOK és az Egyetemes Atya között (105:1.2; 0:3.10)?
- Tudsz-e bármiféle képet alkotni „[a] Végtelen Egy önmaga kiválásár[ól] A Határtalanságból” mely kettős viszony kitételét „A Végtelenség örökkévaló folytonosságá[ig], a VAGYOK-nak a felismerés[éig]” kell kiterjeszteni (105:2.2)?
- Ismervén az Előszót és az első rész első tíz írását, mi újat találhatunk a harmadik szakaszban („A végtelenség hét Abszolútja”)?
- Lao-ce meglátását (vö. 94:6.3) összevethetjük a szerzők által részletesebben kifejtett, az elsőfajú kapcsolódások három nagy csoportjával (ld. 4. szakasz). Melyek ezek az elsőfajú kapcsolódások?
- A 105:5.5 bekezdésben olvasható életbölcselet jó példája az egyes írásokat ékesítő magvas gondolatoknak. Találsz-e kapcsolódási pontokat az e sorozatba tartozó írások (104-106.) vezérgondolatával?
- Miért éppen ellipszisként javasolják a szerzők elképzelnünk az örökkévalóság-végtelenséget? Hogyan „keltheti” ezt egyetlen abszolút ok (105:0.1)? Figyeld meg, hogy az írás többi részében milyen elemekkel bővül az örökkévalóság-végtelenség elliptikus képe (vö. 105:2.2; 105:2.4; 105:4.1; 105:4.6). Próbáld meg fölrajzolni a Teljes Istenség végtelen-örökkévaló ellipszisét.
- Miben áll a véges valóság kiteljesedése (105:5.1)?
- Mi a „teremtőképesség az időben” (105:6.5)?
- Hogyan jellemeznéd röviden a VAGYOK egyes, hármas és hétszeres Istenségét (105:1.3; 105:2.2; 105:2.5-2.11)?
Istentani összefoglaló
Az Isten tantétele
- Az abszolút elsődleges ok a VAGYOK-ként működő Egyetemes Atyának tulajdonítandó. 105:1.1
- A VAGYOK fogalma magába foglalja a korlátlan végtelenséget – a minden valóság forrását. 105:1.3
- A VAGYOK lételvi fogalomként nem leírható, legfeljebb az állítható róla, hogy a VAGYOK van. 105:1.4
- A VAGYOK fogalma a minden valóság szétválása előtti múltbeli-örökkévaló pillanatban működik. 105:1.5
- Az Istennek a minden személy felé fordított arca nem más, mint egy szerető Atyának az arca. 105:1.8
- A valóság keletkezésének bemutatása megköveteli az első akarat-kifejeződés pillanatát: a Végtelen Egy kiválását a Határtalanságból. 105:2.2
- Az egyedülálló VAGYOK átalakul a háromság időbeli fogalmává, később pedig a VAGYOK mint hétszeres fogalmává. 105:2.4
- A VAGYOK hétszeres természetére a Végtelenség Hét Abszolútjából lehet következtetni: az Egyetemes Atya; Egyetemes Irányító; Egyetemes Teremtő; Végtelen Megtartó; Végtelen Potenciál; Végtelen Képesség; Végtelenségi Egyetemes Egy. 105:2.4-11
- A véges ténylegességek az Első Forrásból és Középpontból erednek az önmagától létező, szabad akarat révén. 105:5.4
- A teremtő ténylegesség a végessel kezdődik, és a havonai elsődleges felső határokból és a felsőbb-világegyetemi felső határokból áll. 105:5.6-8
- Ahogyan a Legfelsőbb kapcsolatban áll a végesekkel, úgy a Végleges is azonosul a tapasztalás-meghaladókkal; de a Végleges valamivel több, mint Legfelsőbb-meghaladó. 105:7.3
- A tapasztalás-meghaladó szinthez tíz jelentéstartalmat és értéket kapcsolunk. 105:7.4
- A világegyetem három szinten létezik: véges, tapasztalás-meghaladó és abszolút szinten. 105:7.15
- Minden világegyetemi valóság egyesített: a) abszolút értelemben – a hármasegységek révén; b) működését tekintve – a Főépítészek révén; c) viszonylagosan – a Hét Tökéletes Szellem által. 105:7.16
Az Abszolútok
- A VAGYOK-on belüli hét elsődleges kapcsolat a Végtelenség hét Abszolútjaként válik örökkévalóvá. Az Abszolútoknak nincs kezdetük, és ők: 1. Az Első Forrás és Középpont. 2. A Második Forrás és Középpont. 3. A Paradicsom Forrás és Középpont. 4. A Harmadik Forrás és Középpont. 5. Az Istenségi Abszolút. 6. A Korlátlan Abszolút. 7. Az Egyetemes Abszolút. Ld. 105:3.1
- A véges dolgok istenivé alakítását megelőzően úgy tűnhet, hogy minden valóság-szétválás az abszolút szinteken történt meg. 105:5.2
- A véges létformák átmenetet képeznek a magvábanvalókból a ténylegesekbe az Abszolútokon belül, és a tükröződések úgy jelennek meg, mint válaszok az Istenségben, a teremtményekben és a világegyetemekben. 105:6.1
Evolúció
- A tapasztalás-meghaladók a végtelent és az abszolútat el nem érők, de a végest meghaladók. Ők teremtenek szerves kapcsolatot az abszonit szint felsőbb értékei és a véges szint legteljesebb értékei között. 105:7.1
Ima és istenimádat
- A VAGYOK bölcseleti kitétele szükségképpen mindig meghaladja az Atya Isten istenimádati fogalmát. 105:1.6
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges