You are here

Gondolatok a III. részhez (Az Urantia története)

Mintegy 1.000.000.000 évvel ezelőtt az Urantia nagyjából elérte a jelenlegi méretét. Ekkor vették fel a helyi világegyetemünk fizikai nyilvántartásába, s kapta az Urantia nevet. Az e részt alkotó hatvanhárom írás beszámol a bolygónk kialakulásának történetéről, földtani fejlődéséről; az élet megtelepüléséről; az ember kifejlődéséről és történelméről, a társadalmak civilizálódásáról, valamint az emberi intézmények kialakulásáról és az emberi közösségek kormányzásának fejlődéséről. Szó esik e részben a háromság fogalmáról, a vallás fejlődéséről, az Isten emberben lakozó szelleméről, a személyiség továbbéléséről, és Krisztus Mihály alászállásairól is.

 

Az Urantia könyv III. részének szerkezeti rendje (» Az Urantia története «)

57-65. írás: Az evolúciós folyamatok emberfeletti szintről való irányítása

57-61. írás: Földrajzi és élőlénytani evolúció a bolygónkon, az Urantián

62-64. írás: A korai emberi törzsfejlődés

65. írás: Az evolúciós folyamatok értelmes irányítása

66-77. írás: A bolygói polgárosodás emberfeletti szintről való segítése

66-67. írás: A bolygónk polgárosodása érdekében az emberfeletti szintről kezdeményezett első beavatkozás

68-71. írás: Az emberiség társadalmi-politikai fejlődése

72. írás: Egy szomszédos bolygó kormányzati berendezkedése – a korabeli emberi társadalmi-politikai rendszerek burkolt bírálata

73-76. írás: Az emberfeletti szint második beavatkozása a bolygónk polgárosodásának ösztönzése érdekében – az „Édenkerttel” kapcsolatos hitrege

77. írás: A közteslények – A földön honos emberfeletti lényrend

78-92. írás: Az emberi intézmények fejlődése

78-81. írás: Embertani ismeretek, és a korabeli polgárosodott viszonyok kialakulása

82-84. írás: Családi élet, és a házasság intézményének fejlődése

85-92. írás: Az emberi vallás kialakulása

93-103. írás: A legutóbbi korszakos kinyilatkoztatások, és az Istenség természetével kapcsolatos mai istentani felfogások kialakulása

93-95. írás: A Melkizedek-féle látogatás

96-98. írás: A héber és a görög gondolkodás fejlődése Jézus fellépése előtt

99-103. írás: A korabeli emberi vallási intézmények bölcseleti alapú bírálata, és a személyes szellemi tapasztalás természete

104-118. írás: Az ötödik korszak fogalmi alapjai; a kinyilatkoztatók a legmagasabb rendű emberi istentan és bölcselet felhasználásával lerakják a jövőbeli bölcseleti és istentani fejlődés alapjait. Ennek részét képezi a szerves egységbe rendezett háromsági istentan és folyamat-teológia bemutatása is. Ha úgy tűnik, mintha a kinyilatkoztatók valamilyen meghatározott céllal rendezték volna éppen ilyen sorrendbe az egyes írásokat, akkor az olvasó felteheti a kérdést, hogy a Háromságról szóló rész és a Legfelsőbbről szóló rész közötti űrt vajon miért éppen a Gondolatigazítók és a bolygói felügyeletet ellátó szeráfok ismertetésével töltik ki.

104-106. írás: A fejlettebb vallásos mindenségtan kialakításához felhasználható megjegyzések

107-112. írás: A gazdag szellemi életszemlélet kialakítását támogató némely lételméleti valóság feltárása

113-114. írás: A polgárosodott viszonyok javításához igénybe vehető emberfeletti szintű segítség természetének bemutatása

115-118. írás: A Legfelsőbb Lény – „A mennyországról” szóló jézusi tanítás istentani kiterjesztése

118. írás: A jelen megítéltetési időszak hátralévő részében elérhető fogalmi fejlődés irányának kijelöléséhez szükséges mindenségtani alapok. A jelen megítéltetési időszak célja felismerni szerte a világon az „országnak”, a megjelenő Legfelsőbb valóságának a természetét. A világszerte elterjedő fogalmi alap alkotja majd azt az összefüggésrendszert, amelyet a Tanító Fiú is felhasználhat a következő megítéltetési korszak megnyitásához.

Ez az írás azzal, ahogyan a fogalmakat közli, egyúttal modellt alkot a fogalmi összhang megőrzéséhez Az Urantia könyv összeállításának korára jellemző tudományos, bölcseleti és istentani ismeretek szintjének meghaladása során is. Ennek alapját a 19. írás 1. rész 6. bekezdésének megközelítése szolgáltatja: „Bármely valós probléma – legyen az emberi vagy isteni, földi vagy mindenségrendi – helyes megközelítése kizárólag a világegyetemi valóság három szakasza közötti összefüggések teljes körű és elfogulatlan tanulmányozásával lehetséges: e szakaszok pedig az eredet, a történelem és a beteljesülés. E három élményelvi valóság helyes megértése szolgáltat alapot a jelen helyzet bölcs értékeléséhez.” [p.209 (19:1.6)]

119. írás: A jézusi eljövetel világegyetemi előzményei

 

Részletes gondolatok: