A vízi világok és lakóik

A vízi világok és lakóik

A NASA két távoli bolygóról megállapította a Hubble és Spitzer nevű űrteleszkópjai segítségével, hogy azokat víz alkotja. Emellett felfedeztek egy új bolygót is. Az úgynevezett vízi világok egy vörös törpecsillag körül keringenek, amely a legkisebb és leghidegebb csillagfajta – olvasható a NASA Jet Propulsion Laboratory című közleményében.

Az általuk vizsgált bolygórendszer a Kepler–138 nevet kapta, mivel a NASA Kepler űrszondájának látómezejében található [e vizes bolygók egyébként 218 fényévre vannak a Lyra csillagképben]. A kutatók eddig is tudtak három exobolygó – Naprendszeren kívüli bolygó – létezéséről a Kepler–138 rendszerben, de csak most fedezték fel, hogy közülük kettő valószínűleg vízből áll. A NASA szerint e bolygók magas hőmérséklete azt jelenti, hogy gőzből áll a légkörük.

Emellett bizonyítékot találtak egy negyedik bolygóra is, amelyet korábban nem írtak le. A vízi világok csillaguk lakhatósági zónáján kívül vannak – azon a területen kívül, ahol a hőmérséklet lehetővé teszi, hogy egy kőzetbolygó felszínén folyékony víz legyen, ami potenciálisan lehetővé teszi az élet megmaradását. A kutatók által leírt új bolygó, a Kepler 138-e azonban a közlemény szerint valóban ebbe az éppen megfelelő zónába esik.

Az Urantia könyv szerint „[m]inden egyes csillagrendszerben létezik a növényi és az állati életnek egy szabványos, alapvető mintája. Azonban az élethordozók gyakran szembesülnek ezen alapminták módosításának szükségességével annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak a tér számos világán előforduló különféle fizikai körülményekhez. Ők a halandó teremtmény általános csillagrendszeri fajtájának elterjedését mozdítják elő, azonban hét különböző ilyen fizikai fajta is van, és e hét elsőrendű változatnak is ezer és egy kisebb válfaja létezik:

1. Légköri fajták.

2. Elemi fajták.

3. Gravitációs fajták.

4. Hőmérsékleti fajták.

5. Villamos fajták.

6. Az energia-felvételi fajták.

7. Külön meg nem nevezett fajták.” (49:2.1-8)

A vízi világokon esetlegesen létező értelmes élet szempontjából az elemi fajták szerinti osztályozás a legérdekesebb:

„(...) E változatok a halandóknak a vízzel, a levegővel és a földdel való viszonyára épülnek, és az értelmes életnek a fenti élőhelyek szerint négy fajtája különíthető el. Az urantiai emberfajták a földi rendbe tartoznak.

Gyakorlatilag nem tudjátok elképzelni azokat a környezeti körülményeket, melyek némely világ kezdeti korszakaiban uralkodnak. E nem szokványos viszonyok teszik szükségessé, hogy a kifejlődő állati élet hosszabb ideig maradjon a tengeri bölcsőbeli lakóhelyén ama bolygók esetéhez képest, melyek igen hamar barátságos földi-légköri környezetet kínálnak. Ezzel szemben a túl sűrű légkörrel rendelkező világokon, amikor a bolygó nem túl nagy, a légkörben való mozgást könnyen elsajátító halandó fajták számára adódik alkalom. E légi utazók néha a vízi és a földi csoportok közötti csoportba sorolhatók, és ők mindig valamennyivel a föld felett élnek, és csak később fejlődnek földlakóvá. De némely világon még hosszú időn keresztül is tudnak repülni azt követően, hogy föld-fajtájú lényekké lettek.

Elképesztő és szórakoztató dolog megfigyelni a formálódó emberi lények kezdetleges fajának első polgárosodott társadalmát, mely az egyik esetben a levegőben és a fák tetején található meg, egy másik esetben a védett, forró égövi tengeri medencék sekély vizében vagy éppen e rendkívüli szférákon élő korai fajok tengeri kertjeinek alján, oldalában vagy partjain. (...)

[E helyi csillagrendszerben] (…) az elemi fajták között hét százalék a vízi fajták aránya, míg a légieké tíz, a földieké hetven, a vegyes földi-légi fajtáké pedig tizenhárom százalék. De a korai értelmes teremtmények e módosulatai nem emberi halak és nem is emberi madarak. Ők az emberi és az előemberi fajtába tartoznak, nem továbbfejlődött halak és nem is megdicsőült madarak, hanem egyértelműen halandók.” (49:2.15-18)

Bár a most vizsgált bolygórendszer kívül esik a helyi csillagrendszerünk határain, de érdemes belegondolni abba, hogy a tudósok távcsövei az elemi fajták között hét százalékban megtalálható vízi fajták lakóhelyére, azaz a mintegy 150 fényéves távolságon belül elhelyezkedő vizes bolygókra is előbb-utóbb rá fognak találni.

 

Forrás:

 

Szerző
Év

Hozzászólások