Az istenimádás gyökerei
1.
A kezdetleges vallás kialakulása
Félelmek és ábrándképek: a kezdetleges vallás magjai
Természetimádás: tavak, fák, vízesések, eső (+ több száz természeti jelenség) szellemei
Ősember: imádta, amit nem értett a természetben
Az élet megmagyarázhatatlan dolgai: még ma is „az Isten ujja”
2.
A kövek és hegyek imádása
Az imádat első tárgya: a kő
Ősi népeknél és nemzetségeknél: szent kövek
Mai népeknél: ékkövek tisztelete
Likacsos kövek: gyógyerőt tulajdonítottak nekik
Sírkő: az eltávozottak szellemével kapcsolatos bálványos jelképek
Hegyimádás: különös kőképződmények Þ istenek a hegyekben Þ az Isten hegye
3.
A növények és fák imádása
Bódító levet adó növények: félelem Þ imádás Þ a mámor „istenít”
Faimádó közösségek: a legrégibb vallási csoportok között
Házasságkötés: csak fa alatt
Fában lakozó szellemek: jó vagy rossz akaratúak
Életfa tisztelete: általánosan elterjedt volt (kivéve: Kína)
Faimádás maradványai: varázsvessző, májusfa, karácsonyfa, „lekopogás”
4.
Az állatok imádása
Az ősember társai: a magasabb rendű állatok
Emberi lélek visszatérése: állati alakban (dél-ázsiai tévhit)
Állatok imádása: szinte mindenféle állat esetében létezett
Hébereknél: kígyók (kínaiaknál: sárkányok; görögöknél: gyógyítás)
Bárány: áldozati állat
Galamb: a béke és a szeretet jelképe
A jelképek alkalmazása lehet jó és lehet rossz:
Helyettesíti vagy nem helyettesíti az eredeti imádateszmét?
5.
Az elemek imádása
Imádat tárgya volt: föld, levegő, víz, tűz
Keresztelés (vízzel): vallási szertartás Babilonban
Szellemeket képzeltek: forrásokba, folyókba, zuhatagokba
Szivárvány: India hegyi törzseinél imádat tárgya, a hébereknél „az ígéret íve”
Mennydörgés, villámlás, vihar: bámulat tárgya az ősembernél
Tűz: Varázslás
Tűzimádás: a perzsáknál elterjedt
Vesta-szüzek: a szent tüzek őrzői
Gyertyagyújtás: vallási események formai kellékei
6.
Az égitestek imádása
Holdimádás: vadászok
Napimádás: földművelők
Mitrász-tisztelet: a perzsák napimádásából eredt
A Nap napja: a hét kezdőnapja (Sun-day, Sonn-tag, Søn-dag, Zon-dag, Sön-dag)
Napisten: a szűztől-született végzet-fiak apja
Szűztől-született végzet-fiak: a szent folyón kitett gyermekek, később az emberiség csodás megmentői
7.
Az ember imádása
Nem szokványos személy: emberfeletti!
Elmebajosok, nyavalyatörősök, gyengeelméjűek: imádat tárgyai (isteni megszállottak)
Papok, királyok, próféták: imádatra méltók
Szent emberek: az istenségtől ösztönzöttek
Eltávozott nemes lelkek Þ szentté válás
Emberimádás tetőpontja: az istenségtől származónak mondott uralkodó kötelező tisztelete
Evolúciós vallás: isten a halandó ember képére és hasonlatosságára
Kinyilatkoztatott vallás: az embert az Isten képére és hasonlatosságára formálni
8.
A 6. elmeszellem-segéd: Istenimádat
Törzsfejlődés természetes útja: természetimádás
Állati félelem: az imádatkifejeződés serkentője
Evolúciós fejlődés vezérlője és szabályozója: az érzés
Folytonos irányító hatás: a 6. szellem-segéd
Az istenimádat szelleme: határozott késztetés az imádatra
Nem összekeverendők: félelem, óvakodás, tisztelet, imádás
9.
A 7. elmeszellem-segéd: Bölcsesség
Valódi vallás kezdetei: imádatkésztetés + bölcsesség (elmélyült és tapasztaló gondolkodás)
Bölcs imádatkésztetés tárgya: természet Þ természet Istene, az örök Teremtő
Elmeszellem-segédek lélek nélküli létszinten: (1) belső meglátás, (2) értelem, (3) bátorság, (4) tudás, (5) tanácskozás
Elmeszellem-segédek emberi létszinten: (1)-(5), (6) istenimádat, (7) bölcsesség
10.
Az Urantia könyv, 85:0.1-7.4