1.
A hét Abszolút társulásai
1. rész:
A háromságok
2.
A VAGYOK mint öröktől való létezésen alapuló értelmű fogalom nem istenivé alakított és nem is istenivé nem alakított, nem tényleges és nem lehetséges, nem személyes és nem személytelen, nem nyugvó és nem is élénk. A Végtelen nem minősíthető, legfeljebb az állítható róla, hogy a VAGYOK van.
Az abszolút elsődleges ok a végtelenben az Egyetemes Atyának tulajdonítható, aki mint a végtelen, az örökkévaló és az abszolút VAGYOK működik.
A VAGYOK fogalma minden személyiségi jelentésben és értékben rokon az Istenség Első Személyével, a minden személyiség Egyetemes Atyjával.
Az Egyetemes VAGYOK az elsődleges oka és a korlátlan forrása mind a Háromságnak, mind pedig az Abszolútnak.
3.
Az egység kettősséget, a kettősség hármasegységet kelt, és a hármasegység minden dolgok örök őse.
A VAGYOK korlátlan végtelenség, mint egység. A kettősségek örökkévalóvá teszik a valóság alapjait.
A hármasegységek lehetővé teszik a végtelenség mint egyetemes rendeltetés megvalósulását.
Ebből eredően az elsőfajú kapcsolódások három nagy csoportra oszthatók:
Egységi kapcsolatok. A VAGYOK-on belül létező kapcsolatok, ha annak egységét előbb mint önmaga háromszoros, majd mint hétszeres különválását fogjuk fel.
Kettősségi kapcsolatok. A VAGYOK mint hétszeres és a Végtelenség Hét Abszolútja között létező kapcsolatok.
Hármasegységi kapcsolatok. Ezek a Végtelenség Hét Abszolútjának működési társulásai.
4.
A VAGYOK hétszeres különválása hozza létre a létezés abszolút eredeteit, így alkotja a Végtelenség Hét Abszolútja a valóság kezdeteit.
Az öröktől való létezésen alapuló előttiek a hét Abszolútban válnak öröktől való létezésen alapulóvá, és az öröktől való létezésen alapulók a hármasegységekben mint az Abszolútok legalapvetőbb társulásában kezdenek működni.
A létezés abszolút eredetei a véges szinten a személyiség, a szellem, az elme, az anyag, a mozgás, a gravitáció és a tér valóságában észlelhetők.
5.
Az 1. abszolút: Az Első Forrás és Középpont
Az Istenség 1. személye és elsődleges nem-istenségi minta, az Isten, az Egyetemes Atya, teremtő, szabályozó és fenntartó; egyetemes szeretet, örökkévaló szellem és végtelen energia; minden lehetséges potenciálja és minden tényleges forrása; minden nyugvó dolog állandósága és minden változás dinamizmusa; a minta forrása és a személyes Atyja. A hét Abszolút együttesen egyenértékű a végtelenséggel, de az Egyetemes Atya maga ténylegesen is végtelen.
A valóság Ténylegesre és Lehetségesre osztása során azzal a problémával szembesülünk, hogy hová soroljuk be Istent magát. Ő indított be mindent, ezért bizonyos értelemben ő előtte van a Ténylegeseknek és a Lehetségeseknek.
ISTEN, AZ EGYETEMES ATYA. Ő igazán végtelen; Ő a Forrása minden Forrásnak és a Középpontja minden középpontnak; Tőle ered minden valóság (különösen a személyiség).
6.
A 2. abszolút: A Második Forrás és Középpont
Az Istenség 2. személye, az Örökkévaló és Eredeti Fiú; a VAGYOK abszolút személyiségi valóságai és a „VAGYOK-személyiség” elérésének-kinyilatkoztatásának alapja. Az Atya a Fián keresztül érhető el. Minden személyiség számára az abszolút minta. Ebben az Abszolútban a szellem korlátlan, a személyiség pedig abszolút.
AZ ÖRÖKKÉVALÓ FIÚ. Az Abszolút Személy, minden szellemi dolog forrása és középpontja; őbenne összpontosul a szellem-gravitáció.
7.
A 3. abszolút: A Paradicsomi Forrás és Középpont
A 2. nem-istenségi minta. A Paradicsom Szigete az abszolút mindenségrendi valóság. Minden ténylegessé vált, nem-szellemi, személytelen és nem-akarati valóságot tekintve a Paradicsom a minták abszolútuma. A „VAGYOK-erő” elérésének-kinyilatkoztatásának alapja és a gravitációs szabályozás létrehozásának megalapozása szerte a világegyetemekben.
A PARADICSOM SZIGETE. Az Abszolút Gép, minden fizikai dolog forrása és középpontja; ez a világegyetemi és abszolút anyagi gravitáció középpontja.
8.
A 4. abszolút: A Harmadik Forrás és Középpont
Az Istenség Harmadik Személye, az Együttes Cselekvő; a Paradicsom mindenségrendi energiáinak és az Örökkévaló Fiú szellem-energiáinak végtelen összehangolója; az akarati késztetések és az erő működéstanának tökéletes összehangolója; minden tényleges és ténylegessé váló valóság egyesítője. Az Együttes Cselekvő az elme-valóság abszolútja, az abszolút szellem-valóság mellérendeltje, és a személyiség és erőtér öröktől való létezésen alapuló istenségi egységbe rendeződése.
A VÉGTELEN SZELLEM. A Cselekvő Isten, az Atya-Fiú működés közben; az elme forrása és középpontja; őbenne összpontosul az elme-gravitáció.
9.
Az 5. abszolút: Az Istenségi Abszolút
Az egyetemes valóság okforrási, magvában személyes lehetőségei, minden Istenség-kibontakozás lehetőségének teljessége. Az Istenségi Abszolút a korlátlan, abszolút és nem-istenségi valóságok céltudatos határolója. Az Istenségi Abszolút az abszolút korlátozója és az elhatárolt abszolúttá lényegítője – a beteljesülés megindítója.
10.
A 6. abszolút: A Korlátlan Abszolút
Nyugvó, válaszoló és határozatlan jellegű; a VAGYOK ki nem nyilatkoztatott mindenségrendi végtelensége; az istenivé nem alakított valóság teljessége és minden nem-személyes kibontakozási lehetőség véglegessége. A tér korlátozza a Korlátlan működését, de a Korlátlan jelenléte maga korlátlan, végtelen.
A világmindenségnek van fogalmi határa, de a Korlátlan jelenléte határtalan; még az örökkévalóság sem merítheti ki e nem-istenségi Abszolút korlátlan nyugalmát.
11.
A 7. abszolút: Az Egyetemes Abszolút
Az istenivé alakított és az istenivé nem alakított egyesítője; az abszolút és a viszonylagos közötti összefüggés kialakítója. Az Egyetemes Abszolút nyugvó, a kibontakozás lehetőségét magában foglaló és társuló, ezért ez az Abszolút egyenlíti ki az örökké létező és a befejezetlen közötti feszültséget.
12.
A VALÓSÁG eredete a VAGYOK, annak abszolút formája a Végtelenség Hét Abszolútjában van. A valóság működésileg a hármasegységekben egyesül, és örök rendeltetési célja a trioditákban nyilvánul meg.
Más megfogalmazásban a TELJES VÉGTELENSÉG a VAGYOK-ban eredendően meglévő, a hét Abszolútban örökmód jelenlévő, a hármasegységekben működési társulást alkotó, és a trioditákban átviteli társulást képező.
A 7 Abszolút hármas társulásainak 3 általános formája létezik, nevezetesen 1 elsődleges, azaz a Háromság, 15 másodlagos, azaz a hármasegységek, és 20 harmadlagos, vagyis a trioditák.
13.
Az eredeti és örökkévaló paradicsomi Háromság öröktől való létezésen alapul, a létrejötte pedig elkerülhetetlen volt.
Ennek a sohasem-kezdődött Háromságnak a léte abban a tényben rejlik, hogy a személyes és a nem-személyes az Atya korlátlan akarata szerint szétvált és tényszerűen megjelent, amikor az Atya személyes akarata e kettős valóságot elme révén összehangolta.
A paradicsomi Háromság, vagyis az Egyetemes Atya, az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem örökkévaló Istenség-egyesülése a ténylegességét tekintve öröktől való létezésen alapuló, minden lehetőségét tekintve viszont tapasztalás által fejlődő. Ezért egyedül ez a Háromság alkot végtelenséget magába foglaló Istenség-valóságot.
14.
A Paradicsomi Háromság öröktől fogva létező a ténylegességben és végtelenben.
Az Istenség Háromsági Egyesülése nem más, mint az Atya, Fiú és Szellem örökkévaló istenségi egyesülése.
Kizárólag az istenivé tett válhat háromsággá, minden egyéb társulás hármasegységnek vagy trioditának minősül.
Nem-személyes minőségben működő végtelen személyek társulása, amely nem áll ellentétben a személyiséggel.
Abszolút egységű, osztatlan és oszthatatlan Istenség.
Az egyetlen szerves egységet alkotó, öröktől való létezésen alapuló hármas ténylegesség.
Az Első Forrás és Középpont teljes Istenségként működik.
Ez az egyetlen olyan Istenség-valóság, mely végtelenséget foglal magában, a lehetőségét tekintve végtelen.
Ebben a hármasságban az irgalom jelenti az igazságosságot.
Ez szabta meg a fejlődés egyetemes rendjét.
Működésének eredménye a világegyetemi megnyilvánulás, cselekvés és igazgatás új jelentéstartalmainak, értékeinek, erőinek és képességeinek kialakulása, meglényegülése és istenivé válása.
E szövetség meghaladja a végeset és az abszonitot.
Az Atya, a Fiú és a Szellem teljességének hármas, összeadódó természetét a szó szoros értelmében kifejező forma.
15.
- Szöveg » Az Urantia könyv. Ch.M. Halvorson. W.S. Sadler Jr.
- Hang & elrendezés » MS Office 365