Az Atya akarata
„[Jézus] azért jött, hogy kinyilatkoztassa a mennyei Atyját a földi gyermekeinek, miközben arra törekszik, hogy a földi gyermekeit rábírja arra, hogy csatlakozzanak hozzá abban az őszinte munkálkodásban, hogy a mennyei Atya akaratát megcselekedve élnek.” (136:6.8)
A fenti idézet nagyon lényegre törően írja le Jézus életének és földi munkásságának az egyik fő célját és küldetését, mely nem más, mint a fiúság örömhíre, vagyis az, hogy minden ember tudja meg, hogy ő az Atya Isten szeretett fia és leánya. Ezt követően pedig azt kívánta megértetni velünk, hogy ezt az „isteni fiú/leány” tudatú életet miként kell élnünk… mindig ennek a szerető Atyának az akaratát keresve és megcselekedve.
Ez az Urantia könyv legfőbb célja is. Kinyilatkoztatni ugyanezen szerető Atya hatalmas országának igazságait az urantiai embereknek, hogy aztán ezeknek a felszabadító igazságoknak a birtokában képesek legyenek egy teljes és boldog életet élni.
Igen, – kérdezheti valaki – de ha az Atyát, Istent még látni és hallani sem lehet, akkor miként tudhatjuk meg az Ő akaratát? Erre a kérdésre a válasz egy imádsággal kezdődhet, mely valahogy így hangzik:
„Atyám, köszönöm és hálás vagyok azért, hogy a fiad/leányod lehetek és hogy Te vagy az én szerető Atyám! Kérlek, segíts nekem megismernem és megcselekednem az akaratodat, hiszen tudom, hogy az a legjobb a számomra. Ez a szívem őszinte kívánsága.”
Mivel az Atya egy része ott él minden ép értelemmel bíró emberben, az Ő akaratának a megismerése ezután már nem is tűnik annyira valószínűtlen próbálkozásnak, mint amennyire elsőre látszott. Ott lesz a szívünkben a bizonyosság: igen, tudni fogom az Atya akaratát, és ha néha el is vétem, az Ő irgalmára és szeretetére azonnal számíthatok!
Egy percig se feledjük, családban élünk, ahol a szeretet Atyja a családfő! Nála lehet hibázni, lehet elrontani dolgokat mindaddig, amíg ügyelünk arra, hogy el ne távolodjunk Tőle; és ha mégis eltávolodtunk, Ő visszavár és akkor sem dorgálással fogad, hanem valami ilyesmit mond:
„Semmi baj gyermekem, állj fel, legközelebb jobban sikerül majd!”
Miért keressük tehát az Atya akaratát? Azért mert Jézus ezt kérte? Igen, azért! De leginkább azért, mert egyre jobban megismerjük Őt, aki igazi ATYAI szeretettel, felfoghatatlan odaadással, a hibáinkkal együtt szeret minket.
Bizony erről a szívünkből feltörő hálaáldozatáról beszélt a Mester, amelyben az Atya örömét leli.
„Atyám, a te akaratod legyen meg a földön, az életemben, miként a Mennyben is.”
Hozzászólások