Sakkjátszmák: a haladás angyalai és a vallási őrangyalok

Cikk: Tanulmányozás

Sakkjátszmák: a haladás angyalai és a vallási őrangyalok

 

A haladás angyalai szüntelenül annak érdekében munkálkodnak, aminek lennie kellene. A vallási őrangyalok (az egyházak angyalai) pedig komolyan dolgoznak azért, ami van és ami volt. E két angyali testület együttműködve teljesít a bolygónkon korszakos vállalkozásokat.

A haladás a világegyetem jelszava vagy vezérelve. Sokan közülünk felteszik a kérdést, hogy miért nem láthatunk nagyobb mértékű fejlődést ezekben az időkben. Csakhogy a probléma ebben az új, huszonegyedik században inkább „a fejlődés veszélyes mértékű sebessége.” (ld. Urantia könyv, 118:8.6)

A társadalmi fejlődés és a vallási értékőrzés egyaránt folyamatos mozgásban van. Ellentartanak egymásnak. Egyszer az egyik halad, aztán a másik. Ha a társadalmi kultúra túl gyorsan megy előre, akkor működésbe lép a két fő fékező tényező, maga az idő, valamint a vallási őrangyalok visszafogó ereje.

„3. A vallási őrangyalok. Ezek az »egyházak angyalai«, a legkomolyabb védelmezői annak, ami jelenleg van és ami eddig volt. Arra vállalkoznak, hogy megtartsák az eszményképeit mindannak, ami az idő múlását túlélte, annak érdekében, hogy az erkölcsi értékek biztonságosan átadódhassanak az egyik korszakból a másikba. Ők azok, akik rendre keresztülhúzzák a haladás angyalainak számításait, mert mindegyre azon munkálkodnak, hogy a múlt elpusztíthatatlan értékeit az egyik nemzedékről a másikra átmentsék, és a meglévő formákat új és éppen ezért kevésbé szilárd gondolkodás- és viselkedésmintákká alakítsák. (…)” (114:6.7)

A háromdimenziós, többdimenziós vagy tizenkétdimenziós sakkjátékban (tizenkét szeráfi testület működik a bolygónk mennyei kormányzatában) az egyik síkon kialakult sakknál egy időre függőlegesen egy másik szintre helyeződhet át a tevékenységek fókusza. Azután a folyamat isteni és lenyűgöző módon megy tovább, szeretettel, a jólétünk érdekében.

Itt jönnek a képbe az Urantia Írásokból ismert kinyilatkoztatás elemei és az abban hivatkozott emberek. Ha azt a társadalmi felvilágosodást akarjuk látni, amelyet a haladás angyalai elősegítenek, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy jól láthatóan előtérbe hozzuk Jézus vallási életét és tanításait. Ha a bolygó szellemi fejlődését túlszárnyalja a materializmus (a jelenlegi problémánk), akkor a megoldás a kultúránk további fejlődéséhez szükséges szabadság biztosítása érdekében az, hogy gyorsan jobb kinyilatkoztatási alapokat biztosítunk a fejlődés megindításához. Ellenkező esetben az, amit most fejlett technológiai társadalmunknak gondolunk, előrehaladás helyett visszafelé fog mozdulni. Ezt sajnálattal mondom. De azért rendíthetetlen optimista vagyok, és remélem, hogy ti is azok vagytok. Jézushoz hasonlóan én is hiszek abban, hogy az egész világegyetem a javunkra dolgozik, és erről nem hagyom magam lebeszélni.

„Az evolúciónak, az ember kulturális fejlődésének lassúsága azon fék – anyagi tehetetlenség – hatékonyságának bizonyítéka, amely oly hatékonyan működik a fejlődés veszélyes mértékű sebességének visszafogásában. Így maga az idő tompítja és vezeti el azokat az egyébként halálos következményeket, amelyek az emberi cselekvés elől az eljövendőt elzáró korlátok alól való túl korai szabadulással együtt járnának. Mert ha a műveltség túl gyorsan fejlődik, ha az anyagi előrehaladás üteme meghaladja az istenimádat-bölcsesség fejlődési ütemét, akkor a polgárosultság magában hordozza a visszafejlődés magvait; és hacsak a tapasztalásbeli alapra épülő bölcsesség gyors növekedése nem tart ennek ellensúlyt, az ilyen emberi társadalmak e magas, ám éretlen fejlődési szintekről visszaesnek, és a bölcsességbeli folytonossághiány „sötét korszakaiban” megtapasztalható lesz az ön-felszabadítás és az önmérséklés közötti egyensúly elkerülhetetlen helyreállítódása.” (118:8.6)

A haladás angyalai eddig is munkálkodtak

„2. A haladás angyalai. Ezeket a szeráfokat azzal a feladattal bízták meg, hogy ösztönözzék az egymást követő társadalmi korszakok evolúciós fejlődését. Elősegítik az evolúciós teremtményekben rejlő fejlődési irányok kibontakozását; szüntelenül azon munkálkodnak, hogy olyanná tegyék a dolgokat, amilyennek lenniük kellene. A jelenleg szolgálatban lévők a bolygóhoz kijelölt második csoportba tartoznak.” (114:6.7)

A haladás angyalainak csoportja Kr.u. 30. május 18-án, az Igazság Szellemének kiáradásakor érkezett meg a világunkra (vö. 114:6.1). Azóta számos megvilágosító társadalmi fejlődési és szellemi megújulási időszak nyílt meg. A legjelentősebb fejlődési szakasz pedig a mi életünkben zajlott. A fejlődésnek ezt a csodálatos korszakát különösen az 1920-as évek óta figyelhetjük meg, amikor az Urantia Írások megjelentek. Világszerte meredeken felfelé ívelő javulást látunk az alábbi területek mindegyikén:

  • élethossz és táplálkozás,
  • vallás és spiritualitás,
  • gazdagság,
  • népesség és környezet,
  • háború és béke,
  • biztonság,
  • demokrácia és egyenlő jogok,
  • tudás és
  • életminőség.

Van valaki, ha kérdezhetem, aki atyai szeretettel tudná mozgatni a táblán lévőket?

Igen. A helyben székelő főkormányzó felügyeli ezeket az angyali testületeket a legtöbb esetben, de a Vorondadek Megfigyelő (Fenséges) bolygói válsághelyzet idején teljhatalmat gyakorolt eddig is és gyakorolhat is újra.

„A szellemi sötétségben elszigetelődött világokon, a lázadás és vétek miatt a bolygói elszigetelődés következményét elszenvedő szférákon rendszerint jelen van egy Vorondadek megfigyelő is addig, amíg a természetes rangba való visszavételre sor nem kerül. Bizonyos veszélyhelyzetekben e Fenséges megfigyelő korlátlan és megkérdőjelezhetetlen hatáskörrel rendelkezik minden, az adott bolygóra kirendelt mennyei lény felett. (…)” (35:5.6)

A Fenséges uralkodik a világ nemzetei felett

A Fenségesek a csillagvilágunk központi részéből származó mennyei lények, s ez a csillagvilág számos bolygót és bolygórendszert foglal magába. Ők a Vorondadek-rendhez tartoznak, és közvetlen utódai, gyermekei Krisztus Mihálynak és a Világegyetemi Anyaszellemnek. A „Vorondadek” jelentése olyasmi, hogy „nagyon atyai”. Az egyikük mintegy 200.000 évvel ezelőtt megfigyelőként érkezett a Földre, mégpedig a Kaligasztia-féle árulás idején az Urantia könyv szerint (43:5.17).

Dániel próféta és más látnokok is felismerték, hogy a Fenségeseknek uralkodnak. Amikor Makiventa Melkizedek ellátogatott a bolygónkra, „a Fenséges papjának” nevezte magát, elismeréssel adózva annak a helyben működő Vorondadek megfigyelőnek, aki valójában a fivére.

Megfigyelőként a Fenséges nem szól bele az általános kormányzási kérdésekbe, kivéve a nemzetek életét érintő súlyos vészhelyzeteket a világunkon, és ez is csak mintegy 33 alkalommal fordult elő a Föld történetében. Valahol az „evolúció csak megy tovább” és az „Isten mindig beavatkozik” két pólusa között helyezhető el az a tény, hogy súlyos világválságok alkalmával olyan tervet léptetnek életbe, amely biztosítja, hogy a fejlődés előremutató irányban folytatódjon.

A vorondadekek, mondhatni, agyafúrtak. Igényesek, bölcsek, és nagyon ügyesek abban, hogy átvegyék egy csillagvilág, egy csillagrendszer, és minden bizonnyal egy bolygó irányítását, ha valamilyen válsághelyzet úgy kívánja. Ilyen sorsdöntő időkben a Vorondadek kilép a megfigyelői státuszából, és kormányzójává, urává válik a bolygó összes segédkező személyiségének és intézőjének, kivéve a főangyalokat, akik az ilyen dolgokban nem vesznek részt, mert ők többnyire tisztán szellemi ügyekkel foglalkoznak, nem anyagi természetűekkel.

Tudható, hogy Ábrahám korában is sor került efféle beavatkozásra. A Melkizedek tanítója, vezetője és papja volt Ábrahámnak, s azt tanácsolta Ábrahámnak az ő korábbi, katonai jellegű vállalkozásokra építő életszakaszában, hogy ne vegyen részt támadó katonai műveletekben. Ábrahámnak azonban királyi ambíciói voltak, és harcba akart szállni a szomszédos törzsek ellen. Kétségtelenül több olyan ütközet is volt, amelyben Ábrahám veszélybe sodorta magát és az embereit. Egy alkalommal Ábrahám és a serege a figyelmeztetés ellenére harcba szállt az ellenséggel. A Melkizedek elindult, hogy lebeszélje őt, de csak akkor érte utol, amikor Ábrahám már győztesen jött haza a csatából. A Melkizedek valamiképpen tisztában lehetett a Vorondadek és Ábrahám közötti kapcsolat természetével, ahogy itt olvashatjuk:

„(…) Az Urantián félanyagi alakban szolgáló Makiventa Melkizedek tisztelettel adózott az akkor szolgálatban lévő Fenséges megfigyelőnek, amint az meg is van írva, »És a Melkizedek, Sálem királya, a Fenséges papja volt.« A Melkizedek e Fenséges megfigyelőnek Ábrahámhoz fűződő viszonyát nyilatkoztatta ki, amikor azt mondta, hogy »És áldott legyen a Fenséges, aki a kezedre adta a te ellenségeidet.«” (43:5.17)

El tudjátok képzelni, milyen felfordulás következett volna be a Melkizedek küldetésében, milyen kitérő a világtörténelemben, és milyen sorsra jutottak volna az ábrahámi vallások, ha egy ellenséges kard eléri Ábrahámot és meghal valamelyik csatatéren? Ez valószínűleg egyike lehetett annak a mintegy 33 esetnek, amikor a Fenséges közbelépett, hogy „uralkodjon az emberek országaiban”.

A mi világunkat – helyben székelő bolygóherceg hiányában – egy személyiséghármas irányítja, amely a helyben székelő főkormányzóból (ő a 24 tanácsos egyike, akik rotációs rendben töltik be a tisztséget), a főangyalok főnökéből és a Fenséges megfigyelőből (egy Vorondadek fiú) áll. Amikor a Fenségesnek cselekednie kell, akkor főként a szeráfokon keresztül gyakorolja az irányítást. A bolygónk szeráfi kormányzatában van egy testület, melyet a nemzetlét angyalai vagy másként a „harsonák angyalai” néven ismerhetünk. Ha a Vorondadek megfigyelő utasítja őket és/vagy a Beteljesülés Tartalékos Alakulatának emberi állományát, vagy a főszeráfok tizenkét testületének bármelyikét, hogy avatkozzanak be valamely nemzet életébe, akkor ezt képesek teljes hatékonysággal megtenni és így is fognak tenni.

Csak a meggondolatlan férfiak és nők pánikolnak a világunk biztonságát és sorsát illetően. A haladás gyakran lefékeződik, de teljesen nem állítható le.

Mindannyiunknak szerepe van

A terv, az életünkre és a világunkra vonatkozó isteni kiviteli terv megvalósítása folyamatban van. A civilizációnk hajója kifutott a beteljesülés nyílt tengerére. Végső soron senki sem ülhet vagy nyugodhat a babérjain, nem kiálthatja boldogan: „A te akaratod legyen meg.” Még ha így is próbálnánk tenni, egy másik, a figyelmünket követelő döntéssel szembesülnénk. A Vorondadek is leköti magát a faji biztosok tanácsadójaként végzett napi munkával, de közben figyel és vár a megfigyelői szolgálatban. A világegyetemi működésben mindig adódik valamilyen feladat mindegyikünk számára. A pihenés és a megújulás jó és szükséges. De a tétlenség és a halogatás, bár a halandók számára jelentheti az idő kitöltését, a mennyei létben ismeretlen.

Egy minden tekintetben megmutatkozó, magával ragadó, világméretű változás küszöbén állunk. És időről időre történnek is jótékony szellemi megújulások. Egészen biztos vagyok abban, hogy a személyes szeráfi őrangyalaink, a szeráfi kormányzat és a közteslények nap mint nap csodálatos tetteket hajtanak végre a jólétünk érdekében, s ezekről sokszor nem is tudunk. Ha valami nagy dolog történik (és fog!), legyetek biztosak... a Vorondadek kezében az irányítás!

Szövetség a haladás angyalaival

Kétségtelen, hogy minden foglalkozás és szakma valamiképpen kapcsolódhat a haladás angyalainak munkájához. De az biztos, hogy ha tanító, tanácsadó, író, szülő, művész, szociális munkás, társadalmi aktivista vagy családsegítő vagy, akkor részt veszel a társadalmi haladásban. Miért is ne üdvözölhetnéd ezt a testületet, hogy aztán csendben, befelé figyelj a felismerésre.

 

Az eredeti mű:

  • Wilson, J.: Checkmate: The Progress Angels and the Religious Guardians in Play. In: Mighty Messenger – Expanding Spiritual Awareness. Fall 2020. The Urantia Book Fellowship. p.8-11.
Szerző
Év

Hozzászólások