Ősi őrlőköveket találtak Kínában
A korábbi közel-keleti leletekhez hasonló ősi, 23 ezer évesnek becsült őrlőköveket fedeztek fel Észak-Kínában, a Sárga-folyó középső termékeny völgyében. A kezdetleges őrlőszerszám két kőből állt: a kézben tartott, gömbölyű formájúval törték-zúzták a földre helyezett, lapos kőre szórt magokat és gumókat, amíg lisztszerű őrleményt nem kaptak. A felfedezés azt sugallja, hogy a gabonatermesztés gyökerei az eredetileg vélt tízezer évnél jóval régebbre nyúlnak vissza a világ különböző területein.
Az Urantia könyvből megtudhatjuk egyebek között azt, hogy „[c]saknem negyvenezer évvel ezelőtt történt, hogy az első nagy előrelépések végbementek a kínai műveltségben (...)”. (79:8.16) „Kr.e. 25.000 és 5000 között a legnagyobb (...) [földi] polgárosodott tömegtársadalom Közép- és Észak-Kínában létezett. A sárga ember volt az első, aki faji összetartást valósított meg – az első, aki magas fokú műveltségi, társadalmi és politikai polgárosultságot ért el.” (79:6.8) „Húszezer évvel ezelőtt a kínaiak ősei mintegy tizenkét, a kezdetleges műveltségüknek és tudományuknak helyt adó erős központot építettek ki, különösen a Sárga folyó és a Jangce mentén. (…)” (79:6.5)
A földművelés kezdeteivel kapcsolatban a szerzők elismerik, hogy „[a]z evolúciós emberek (jelesül a kínaiak) már korán megtanulták a magok elültetését és a növénytermesztést azon keresztül, hogy megfigyelték, amint a véletlenül nedvességet kapott magok vagy az eltávozottak élelméül szánt magok a sír földjében miként csíráztak ki.” (81:1.6)
Felhasznált irodalom:
Hozzászólások