A jézusi evangélium harmadik alkotóeleme
A jézusi evangéliummal kapcsolatban általánosan elfogadott felfogásnak részét képezi az Istennél való fiúság és az emberek közötti testvériség igazsága. Ezek közismert tények. Az Urantia könyv szerzői azonban az evangéliumnak egy harmadik elemét is közreadják ott, ahol a jézusi evangélium meghatározását közlik, mégpedig ’A vallási helyzet Tibetben’ című szakaszban, a következők szerint: „A tibetiek a vezető világvallások mindegyikéből rendelkeznek valamennyivel, kivéve a jézusi evangélium szerény tanításait: az Istennél való fiúi viszonyt, az emberek közötti testvériséget és az örökkévaló világegyetemben történő örök felemelkedés létpolgárságát.” (94:10.3)
Anélkül, hogy bármiképpen is lekicsinyelnénk a mennyei Atyánknál való fiúsággal járó személyes kapcsolatunk megismeréséhez és megtapasztalásához köthető jelentéstartalmakat és értékeket, érdemes komolyan vizsgálni azt a jelentéstartalom- és értéktöbbletet is, mely abból ered, hogy az Atya világegyetemének felemelkedő polgáraiként megismerjük ezt a dinamikus, örökké változó, fokozatosan kibontakozó tapasztalást és ténylegesen is a részesei vagyunk annak.
Egy Fenséges Hírvivőtől megtudhatjuk, hogy az ember „(…) választhatja azt, hogy többé váljon mint egy ember; vállalkozhat a világegyetemi felemelkedéssel járó utazásra, de ez azért van így, mert az emberi választás és az isteni választás e ponton éppen egybeesik. És amit egy fiú kíván és amit az Atya akar, az kétségtelenül megtörténik.” (118:6.5) Nehéz volna felbecsülni, hogy milyen hatalmas mértékű jelentéstartalom-bővüléssel jár, ha az ember élettapasztalatához hozzáadódik valami olyasmi, ami sokkal több, mint a pillanatnyi tartózkodási helyéhez való kötődés: a világegyetemi létpolgárság ténylegességének teljes tudatosulása.
A 110. írásban, melynek címe ’Az Igazítók viszonya a halandó egyénekhez’ a szerző a hét lelki kör tárgykörét taglalja. Ebből megtudhatjuk, hogy „[e]gy hetedik vagy hatodik kört elért lény éppen olyan igazán Istent ismerő – a fiúi elismertségnek tudatában lévő – lehet, mint egy második vagy első körbe lépett, de az ilyen alacsonyabb rendű körben lévő lények sokkal kevésbé vannak tudatában a Legfelsőbb Lényhez fűződő tapasztalásbeli viszonynak, a világegyetemi létpolgárságnak. E mindenségrendi körök elérése a lakóvilágokon válik a felemelkedő lények tapasztalásainak részévé, ha a természetes halál előtt nem tudták azokat teljesíteni.” (110:6.16) Úgy tűnik, hogy a jézusi evangélium harmadik alkotóelemében, vagyis a világegyetemi felemelkedéssel járó létpolgárság elérésében van valami lényeges értéktöbblet. Ennek alapját ugyanis az egyéni teljesítmény képezi, szemben az első két alkotóelemmel, melyek alapját főként a kapcsolat, az Istennél való fiúság és a testvériség alkotja.
Hozzászólások