Az igazság tanításának művészete
Amikor Jézus az első küldetésükre küldte az apostolokat, azt mondta nekik: „Azt tanítsátok, hogy az ember minden kötelessége ezen egyetlen parancsolatban összegezhető: teljes elmédből és szellemedből szeresd az Urat, a te Istenedet és magadként a szomszédodat.” (163:4.8) Ez elsőre nagyon egyszerű útmutatásnak tűnik, pedig valójában nem az. Egy dolog elmesélni az embereknek a történetünket, megosztani velük azt, amit tudunk, de már egy másik dolog arra ösztönözni őket a szavainkkal és a tetteinkkel, hogy megfelelő lelkületet alakítsanak ki magukban az Isten és mások szeretete iránt. Márpedig Jézus pontosan erre kérte a tanítványait.
Erről nekem az jut szembe, hogy az igazság tanításának művészete nem is annyira abban áll, hogy miként tudjuk szakszerűen átadni a megszerzett tudást, jártasságot. Számomra a tanítás művészete magában foglalja azt, hogy mennyire hűen tudjuk tükrözni az általunk tanított dolgok lényegét az életünkben. Én például már semmilyen ténybeli dologra nem emlékszem abból, amit a tanárom harmadik osztályban tanított, de azt tudom, hogy belém oltotta a tanulás iránti szenvedélyt.
A döntéseink és a tetteink minősége az életünket vezérlő világnézet pontosságát tükrözi. A világban – s ezen belül nagyobbrészt az úgynevezett vallásos népek körében – tobzódó erőszak képei alapján ráeszmélhetünk, hogy a mai világnézeteknek égető szükségük van az átfogó szellemi igazságokra. Az Urantia könyv olyan új fogalmakat ad az emberiségnek, melyek áthidalják a szakadékot a különféle vallási világnézetek között, sőt kitágítják és nemesebb szintre is emelik azokat. Egy átfogó és következetes világegyetemi látképben megvan a lehetőség a töredékes világbölcseletek felemelésére és összehangolására annak érdekében, hogy az egyedi döntések és cselekedetek minősége javulhasson. A kérdés a következő: milyen eredményesen járulunk hozzá e cél eléréséhez mi, olvasók?
Ahhoz, hogy az Urantia könyv eredményes olvasói lehessünk, meg kell tapasztalnunk azt a szenvedélyt, mely abból ered, hogy igazán elfogadjuk azt úgy, mint az ötödik korszakos kinyilatkoztatást. Élnünk kell az Urantia könyvben rejlő lehetőséggel, hogy megtörjük a bölcseleti zűrzavart és a szellemi megrekedtséget. Ennek eléréséhez nem az vezet, ha kiszemezgetjük az Urantia könyvből a számunkra elfogadható fogalmakat s aztán a vallásbölcseletünkhöz igazítjuk azokat. Inkább az a dolgunk, hogy elinduljunk azon a kihívást jelentő úton, melynek során a vallásbölcseletünket hozzáigazítjuk az Urantia könyvben bemutatott mindenségrendi igazságokhoz.
Ha megmaradunk a kiszemezgetésnél, akkor a világban tapasztalható töredezettség megmarad, hiszen ekkor mi sem teszünk egyebet, mint a korábbi nemzedékek. Ha viszont úgy döntünk, hogy felvesszük az Urantia könyv jelentette kihívást, akkor a világ lassan, de biztosan elkezdi a béke és a fejlődés képét mutatni, melynek alapját azok a döntéseink és cselekedeteink alkotják, melyek meghozatalában, illetve megtételében egy mindinkább logikus és átfogó világegyetemi látkép vezérel bennünket.
Jézus teljes képet alkotott a világegyetemről, és e tény különbözteti meg Jézust az ő földi alászállása előtt vagy azóta élt minden más vallási vezetőtől. Jézus ismerte és szerette az Egyetemes Atyát. Ismerte az Atya személyiségét, és bár nem tudta részletesen bemutatni őt a korabeli embereknek, azért képes volt kinyilatkoztatni az Atyja jellemvonásait mindenben, amit mondott vagy tett. Jézus tudta, hogy mi a különbség lélek és szellem között; tudomása volt a mennyekről és a kiterjedt mennyei hierarchiáról; tudta, hogy a világegyetem hatalmas és összetett, de nem tudta elmagyarázni ezt a kora egyszerű gondolkodású embereinek. E teljes kép ismerete táplálta Jézusban a vágyat arra, hogy megcselekedje az Atya akaratát – hogy maga is fejlődjön annak érdekében, hogy jobban szolgálhasson másokat. Minden lehetőséget megragadott a tanulásra és a tapasztalatokban való gyarapodásra. E teljes kép ismerete tette képessé őt az igazság értékelésére és a tévedés felismerésére annak során, amikor fiatalabb korában az ősi Hánókh könyvének írásait tanulmányozta. Ez a teljes kép tette képessé arra, hogy állja a sarat a bírálóival szemben és ne hagyja befolyásolni magát a tanítványai által sem, amikor azok az akkoriban népszerű reinkarnáció témáját hozták fel előtte. Bármit is mondott és tett Jézus, a belőle áradó igazság-harmónia továbbra is arra ösztönzi az embereket, hogy a lehető legjobbat hozzák ki magukból.
Tehát akkor hogyan fogjunk hozzá ahhoz, hogy Jézus példáját követve kialakítsuk magunkban az igazság megélésének képességét; hogy mi is ösztönzést jelenthessünk másoknak arra, hogy a legjobbat hozzák ki magukból; hogy gyarapodjanak az Isten és az emberek iránti szeretetben? Íme, néhány javaslat:
- Igyekezz az Urantia könyvben szereplő, kihívást jelentő fogalmakat nem elvetni, hanem feltárni. Légy nyitott a vallásbölcseleted kiigazítására annak érdekében, hogy összhangba kerüljön az Urantia könyvben közöltekkel.
- Feszegesd a komfortzónád határait: „A szellem vallása erőfeszítést, küzdelmet, összeütközést, hitet, határozottságot, szeretetet, hűséget és fejlődést jelent.” (155:5.11)
- Gyakorolj ítéletmentes rugalmasságot. Hallgasd meg mások álláspontját, és ne engedj a prédikálásra, illetve kioktatásra való belső késztetésnek.
- Először is ismerd fel, hogy az igazi bölcsességet alázat kíséri – annak felismerése, hogy még sokat kell tanulnod. Másodszor, az igazi bölcsesség hozzájárul az Isten iránt érzett nagyrabecsülésben és szeretetben való folyamatos gyarapodáshoz, amely visszatükröződik a kapcsolataidban is.
- Amikor valamiben döntést kell hoznod, tedd fel magadnak a kérdést: „Közelebb visz-e az Istenhez és közelebb hozza-e az Istent hozzám?” Ezáltal nemesebb szintre emelkedik a gondolkodásod és így a cselekedeteid egyre jobban fogják tükrözni a dolgok megtételének „legjobb módját”.
Ha tanítjuk is, amit tudunk, akkor az hozzájárul a személyes fejlődésünkhöz; az igazság megélése elősegíti a békét és a társadalmi fejlődést. A tanítás művészete pedig e kettőnek a szerves egységbe rendezésében nyilvánul meg.
Forrás:
- Keene-Lund, Sheila: The Art of Teaching Truth. In: UAI Journal, Vol. 19, No. 4. December 2012. p.8. https://urantia-association.org/documents/journal/2012/UAI-Journal_2012…
Hozzászólások