41. A helyi világegyetem fizikai sajátosságai

[Gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához]

1. A nebadoni erőtér-központok

41:1.2 „…a fény és a villamosság nem alapenergiái a térnek; ezek másodlagos vagy kiegészítő megnyilvánulások.”

2. A sataniai fizikai szabályozók

41:2.5 „Az élet eredendő képességekkel rendelkezik a világegyetemi energia serkentésére és átalakítására. Ti már ismeritek a növényi életnek azt a tevékenységét, hogy a fény anyagi energiáját a növényvilág különféle megnyilvánulásaivá alakítja. Hasonlóképpen van már némi ismeretetek arról, hogy e növényi energia milyen módszerrel alakítható át az állati tevékenységek jelenségeivé, azonban gyakorlatilag semmit sem tudtok az erőtér-irányítók és a fizikai szabályozók eljárásáról, akik fel vannak ruházva azzal a képességgel, hogy a tér sokféle energiáját mozgásba hozzák, átalakítsák, irányítsák és összpontosítsák.”

3. Csillagtársaink

4. Napsűrűség

5. Napsugárzás

41:5.7 „Úgy tűnhet, hogy a napenergia hullámokban halad, azonban ez csak az egymás mellett létező és ugyanakkor különböző hatások eredménye. A szervezett energia valamely adott formája nem hullámokban terjed, hanem egyenes vonalban. Az erő-energia valamely második vagy harmadik formájának jelenléte a megfigyelt áramot arra késztetheti, hogy úgy tűnjön, mintha hullámformában haladna, pontosan úgy, mint amikor a sűrű felhőszakadást erős szél kíséri és így néha úgy tűnik, mintha a víz rétegekben zúdulna vagy hullámokban esne le. Az esőcseppek folytonos pályájú, egyenes vonalban hullanak, azonban a szél hatása olyan, hogy mindennek látszatra vízrétegszerű és esőcsepphullámzás-szerű megjelenést kölcsönöz.”

41:5.8 „Addig aligha reménykedhettek abban, hogy jobban megértitek a fény viselkedését, amíg világosabb képet nem alkottok a Nebadon téregységeiben működő különféle térerők és napenergiák egymásra hatásáról és viszonyáról.”

6. Kalcium – a tér vándora

A) 41:6.3 „A nap összes eleme közül a kalcium, annak viszonylag nagy halmazattömege – mely húsz keringő elektront tartalmaz – mellett is a legsikeresebben képes megszökni a nap belsejéből a tér területei felé. Ez megmagyarázza, hogy miért van a napon kalciumréteg, egy gázszerű kőfelszín kilencezerhatszáz kilométer vastagságban; és ez annak ellenére van így, hogy tizenkilenc könnyebb és természetesen számos nehezebb elem is található e réteg alatt.”

B) 41:6.7 „Emlékezzetek arra, hogy a színképelemzések csak a napfelszín összetételét mutatják. Például: A nap színképeiben sok vasvonal található, holott a vas nem főeleme a napnak. E jelenséget csaknem teljesen a napfelszín jelenlegi hőmérséklete okozza, mely egy kicsivel kevesebb 3.300 foknál, s amely igen kedvező a vas színképének megjelenéséhez.”

7. A napenergia forrásai

A) 41:7.2 „A napotok felszíni hőmérséklete majdnem 3.300 fok, de gyorsan növekszik, amint a belseje felé haladunk, míg a középső részein eléri a hihetetlen, körülbelül 19.400.000 fok körüli értéket. (Mindeme hőmérsékletadatok a ti Celsius fokbeosztásotokon értendők.)”

B) 41:7.12 „Tekinthetitek a 19.400.000 fokos hőt a meghatározott gravitációs nyomásokkal együtt úgy, mint a villamos forráspontot. Ilyen nyomás alatt és ilyen hőmérsékleten minden atom felbomlik és szétesik elektronjaira és egyéb kezdeti összetevőire; még az elektronok és az ultimatonok egyéb társulásai is felbomolhatnak, azonban az ultimatonok szétbontására a napok nem képesek.”

8. Napenergia-kölcsönhatások

9. A nap egyensúlyi állapotának biztonsága

41:9.5 „A napotok éppen túllép a hatmilliárdodik évén. Jelenleg a legtakarékosabb időszakán megy keresztül. A mostani hatékonysággal fog sugározni még több mint huszonötmilliárd évig.”

10. A lakott világok eredete

41:10.5 „Az Urantia viszonylag elszigetelten helyezkedik el a Satania peremén, lévén a naprendszeretek egyetlen másik naprendszer kivételével a legmesszebbre esik a Jerusemtől, míg maga a Satania eggyel beljebb van a legkülső csillagrendszertől a Norlatiadekben, és e csillagvilág jelenleg a Nebadon külső részében halad. Ti valóban a teremtésösszesség legjelentéktelenebbjei voltatok, mígnem Mihály alászállása a tisztelet és a nagy világegyetemi érdeklődés szintjére emelte a bolygótokat. Néha az utolsókból lesznek az elsők, míg valóban a legkisebbekből lesznek a legnagyobbak.”

* * *

A témához kapcsolódó cikkek:

A NAP BELSŐ HŐMÉRSÉKLETE ÉS ENERGIÁJÁNAK FORRÁSAI

A PARADICSOM SZIGETE

A PARADICSOM, VALAMINT A TÉR TOPOLÓGIÁJA: EGY VÉGLEGESANYAG-ELMÉLET

A PARADICSOMI GRAVITÁCIÓ

A REJTÉLYES MEZON (II.)

A TÉRPOTENCIÁL ANYAGGÁ ALAKULÁSA

A TYCHO BRAHE-FÉLE SZUPERNÓVA

AZ ÉLET TÖRTÉNETE

AZ ORVONTON NEVESÍTETT TERÜLETEI

IDŐ ÉS ÖRÖKKÉVALÓSÁG

JÓVAL FORRÓBB LEHET A FÖLD MAGJA A KORÁBBI MÉRÉSEK ALAPJÁN FELTÉTELEZETTNÉL

SÖTÉT ANYAG ÉS SÖTÉT ENERGIA

* * *

Néhány érdekesség a helyi csillagrendszerünkről:

1. A csillagrendszerünk több mint 7000 fizikai rendszerből áll. Ezek közül csak kevésnek olyan az eredete, mint a naprendszerünknek. (41:2.2) Ez arra utal, hogy ennyi nap van a csillagrendszerben.

2. A helyi csillagrendszerünkben 2000-nél is több ragyogó nap ontja fényét és energiáját. (41:3.1) Ebből arra kikövetkeztethetünk, hogy a csillagrendszer napjai közül csak mintegy 2000 lehet olyan fényes és látható, mint mi a napunk. Az 1. pontban említett 7000 csillagászati rendszer durván kétharmada tartalmaz olyan napokat, amelyeket nehéz megfigyelni, mert vagy túl kicsik és halványak, vagy nem sugároznak elég erősen a látható tartományban.

3. A rendszer csillagászati középpontja a tér egy óriási sötét szigete, mely annak segédszféráival együtt nem messze helyezkedik el a csillagrendszeri kormány székhelyétől. (41:2.2)

4. Jelenleg 619 lakott világ található ebben a rendszerben (15:14.5), de a véglegesen kialakult állapotában 1000 lakott világa lesz. (15:2.19)

5. A jelenlegi 619 lakott világ több mint ötszáz különböző fizikai rendszerben helyezkedik el. (32:2.10) Az 1. pontbeli állítással összevetve ez azt jelenti, hogy mintegy 6500 fizikai rendszerben nincs lakott bolygó.

6. A bolygónk viszonylag elszigetelten helyezkedik el a helyi csillagrendszer peremén, lévén a naprendszerünk egyetlen másik naprendszer kivételével a legmesszebbre esik a csillagrendszeri központtól. (41:10.5)

7. A csillagrendszerünk eggyel beljebb van a legkülső csillagrendszertől a nagyobb csillagászati egységen, vagyis a Norlatiadek csillagvilágon belül, és ez az említett csillagvilág jelenleg a még nagyobb csillagászati egység, a Nebadon helyi világegyetem külső részében halad. (41:10.5)

Összefoglalva: Egy 80 fényév sugarú gömb több mint kétezer napot (látható csillagot) foglal magába, tehát ez lehet a csillagrendszerünk hozzávetőleges sugara. A naprendszerünk a több mint 500 lakott rendszer közül egy kivételtől eltekintve a legmesszebb esik a csillagrendszeri központtól, ami azt jelenti, hogy 80 fényévnél nem lehetünk távolabb ettől a központtól (Jerusem).

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

1. Vajon meg tudnának-e határozni az urantiai csillagászok olyan egyenleteket, melyekkel le lehetne írni a csillagászati jelenségeket úgy, hogy figyelembe veszik a nebadoni erőtér-központok, a sataniai fizikai szabályozók és egyéb tényezők értelmes tevékenységét is? Ha nem, akkor vajon tekinthetjük-e ezt a tudomány számára meghatározó jelentőségű határnak a csillagászati jelenségek előrejelzését és értelmezését illetően?
2. Miképpen veszik igénybe a napokat az erőtér-központok és a fizikai szabályozók? (41:3.1) Hány legfőbb erőtér-irányító működik a Nebadonban (41:1)?
3. Milyen tekintetben független a sűrűség az anyagi halmazállapottól (gáz, folyékony, szilárd)? (41:4.2)
4. Miért érzékeljük az energiát hullámként? (41:5.6-5.8) Mit tudhatunk meg a fény természetéről e három bekezdésben?
5. Vajon miért alkalmaz a szerző a kalcium viselkedésének bemutatásakor közel „antropomorf” jellegű leírást (vö. 130:6.3; 9:4.5)?
6. Találsz-e párhuzamot más valóságszintekkel a hetedik szakaszbeli leírások bármelyikében?
7. Mi a lényegi különbség a helyi világegyetem fizikai és igazgatási szerveződése között? Mi biztosítja az igazgatási egységet? (Vö. 41:0.2-0.3; 41:1.1.)
8. Mi a fizikai helyzete a (helyi) világegyetemünknek (41:0.3)? És a (helyi) csillagrendszerünknek (41:2.1-2.2)? Behatárolható-e a csillagrendszerünk az alapján, hogy több mint hétezer csillagászati csoportból vagy fizikai rendszerből áll (naprendszer – ld. 41:10.2), s a csillagászati központja a tér egy sötét szigete (41:2.2), továbbá hogy kétezernél is több ragyogó napja van (41:3.1)? Ld. még 41:10.5 – a fizikai rendszerek középpontja nem csak nap lehet, hanem a tér sötét szigete is.
9. Mi a szerepük a tér sötét szigeteinek a helyi csillagrendszerek fizikai evolúciójának irányításában (41:1.5)?
10. Mennyire van összhangban a mai tudományos elméletekkel a Nap koraként megadott hatmilliárd év (41:9.5)? És az élettartamát illetően? (A 41:9.5 és a 41:7.14 összevetéséből nyilvánvaló, hogy a Napunk léte véges, vagyis nem képes örökké ragyogni.)
11. [A 41-42. írás a fizikai energiával foglalkozik. A helyi világegyetemek fizikai mindenségtanával kapcsolatban ld. még a 32. írást is.]

Istentani összefoglaló

Mindenségtan

• Az ifjú napok nem mind mennek át lüktető életszakaszokon. A napunk jelenlegi tizenegy és fél éves napfolttevékenységi ciklusa a korábbi három és fél napos lüktetés meghosszabbodása. 41:3.8
• A napok nem nagyon sűrűk. A sűrűség visszatartja a fényt, de ha túl nagyra nő a mértéke, akkor robbanás alakul ki. 41:5.1
• A fény és a kilökődő gázok együtt igen robbanóképesek, amikor nagy hőmérsékleten zárt térbe kerülnek. A fény valóságos. Egy kilogramm napfény gazdasági értéke kétmillió dollár lenne. 41:5.2
• A napenergia egyenes vonalban terjed. Ennek hullámszerű megjelenését olyan egyéb energiák okozzák, melyek a fényt látszólag meghatározott hosszúságú adagokra bontják. 41:5.7
• A kalcium úgy szökik meg a napból, hogy meglovagolja a kifelé tartó napsugarakat. 41:6.3
• A nap stabilitása hét különböző tényezőre vezethető vissza. 41:7.3
• Kizárólag azok a napok képesek örökké ragyogni, amelyek a világegyetemi energia közvetlen csatornáiban működnek. 41:7.14

A helyi világegyetem

• Az átlagos napok átmérője egymillió-hatszázezer kilométer – a mi napunké ennél kisebb. A világegyetem legnagyobb csillaga négyszázötvenszer nagyobb a napunknál. De a napoknak annyi mozgásterük van a térben, mint amennyi tizenkét narancsnak lenne az Urantia belsejében. 41:3.2
• A napotok tömege körülbelül ezernyolcszáz kvadrillió tonna. A sűrűsége a legsűrűbb és a leghígabb csillagok között félúton van – a vízének mintegy másfélszerese. 41:4.1
• A napotok évente csaknem százmilliárd tonna anyagot sugároz ki. A stabilizálódást megelőzően szokott beindulni a nagyobb napok sorozatos lüktetése. 41:9.3

Evolúció

• A napunk pulzáló csillag volt, amikor a közelébe érő Angona csillagrendszer hatására kiszórta magából a naprendszer elődjét. 41:10.1