[Gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához]
1. Az 51. írásban említett ősi (ma már tiszta formában nem létező) H. sapiens emberfajták:
(1) elsőfajú szangik fajták: a vörös, a sárga és a kék fajták (tkp. H. sapiens primarius);
(2) másodfajú szangik fajták: a narancsszín, a zöld és az indigó fajták (tkp. H. sapiens secundarius);
(3) ádámfiak, vagy másként: az ibolyaszín fajta (tkp. H. sapiens ultrasapiens).
A részleteket ld. az „Urantia könyv alapú rendszertan” cikkben.
2. A „felsőbbrendű” kifejezés többször is előfordul ebben az írásban. Ma még nehezen értelmezhető jelentéstartalmak tapadnak hozzá, és a kifejezés használata kényes kérdéseket vet fel. A gondot részben az okozza, hogy nem könnyű eligazodni azon, hogy a szerzők mikor milyen emberi közösségekre utalnak vele. Vajon kulturális, faji, vallási, értelmi, érzelmi, szellemi, vagy esetleg más téren értelmezik a felsőbb- és alsóbbrendűséget? (Sajnos nem csökkenti az áttekinthetetlenséget az sem, ha esetenként a „fejlettebb” kifejezéssel helyettesíthetjük.) Az mindenesetre megállapíthatónak tűnik, hogy a szerzők nem egyénekre vonatkoztatják ezt a minősítést, hanem mindig egyedek valamilyen szempontú rokonságot alkotó halmazára. Például a szangik („ősemberi” - vö. 51:4.6) fajták már anatómiailag modern embernek minősülnek (H. sapiens), tehát a testi adottságok szempontjából „felsőbbrendűek” (fejlettebbek) a H. erectus fajtáknál és H. neanderthalensis fajtáknál. Pedig kevésbé robosztusak, kevésbé tűrik jól a fájdalmat és az éhezést, stb., tehát kevésbé jól alkalmazkodtak a fizikai léttel járó küzdelmekhez. Akkor mitől „fejlettebbek” testileg? Talán azért, mert egy fokkal közelebb állnak az emberről alkotott isteni formatervhez? Mely isteni formaterv majd az ádámfiakkal (az ibolyaszín fajtával) való keveredés eredményként teljesedik ki a szerencsésebb történelmi fejlődésmenetű világokon? Nem lehet viszont testi (anatómiai) értelemben beszélni az egykori vörös ember felsőbbrendűségről az egykori indigó fajtához képest; más helyen azt olvashatjuk, hogy egyes indigó fajták testileg felsőbbrendűek (fejlettebbek? a húsvér testi léttel járó küzdelmekhez jobban alkalmazkodottak?) voltak a többi színes fajtákhoz képest. Ugyanakkor az értelmi gyarapodásra és a szellemi fejlődésre való képességbeli minőségi különbségek a fejlettebbeknek minősített szangik fajták (vörös, sárga, kék) között is megvoltak.
3. Az 51. írás több példát is hoz arra, hogy a Lucifer-féle lázadás milyen súlyos következményekkel járt ezen a világon (az isteni tervtől való eltérés miatt). Ezek közül kettő:
(1) Ha e világ szellemi vezetői közül némelyek nem lettek volna részesek a lázadásban, akkor egy hűséges Bolygóherceg és a nem vétkező Anyagi Fiú és Leány, valamint „az egyéb megfelelő hatóságok” ítélhették volna meg „a szaporodó törzsek megfelelőségét”. Ehelyett önjelölt emberi közösségek döntöttek és döntenek önkényesen és ellenőrizetlenül arról, hogy mi értékes és mi nem az.
(2) Egy hűséges Bolygóherceg és a nem vétkező Anyagi Fiú és Leány kettős (oktatási és igazgatási) felügyeletének összeolvadásából új és hatékony világigazgatási rend válhatott volna. Ehelyett mára néhány ezer család és az általuk irányított gazdasági társaságok vezetésével megalakuló, az emberiség egészének érdekeit figyelembe nem vevő „világkormány” megalakításának rémével kell szembesülnünk.
Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához
- Vizsgáld meg ezt az írást a korszakos kinyilatkoztatás ügyének vitelét érintő elvek szempontjából.
- A náci vészkorszak óta a fajegészségtan jellemzően tabutéma, bár némi változás azért zajlik. Gondolkodj el a fajegészségtannal kapcsolatos tanításokon és próbáld meg felismerni annak a tanításnak a súlyát, hogy „Minden igazság – legyen az anyagi, bölcseleti vagy szellemi – egyaránt szép és jó.” (2:7.11)
- Milyen okai vannak a faji elkülönülésnek (51:4.4)? Mely kedvező sajátságok jelennek meg az ilyen elkülönülés eredményeként?
- Az egytársúság jellemző az ádámi népekre (51:5.5). Mit kellene tenni ahhoz, hogy ez az eszménykép érvényesülhessen manapság?
- Mely hét atyát ismerhetünk (51:6.7-6.13)?
Istentani összefoglaló
Evolúció
- A színes emberfajták közül az első három a fejlettség szempontjából rendszerint felette áll a későbbi fajtáknak. Sajnálatos, hogy a kék emberek oly nagy számban vesztek oda. 51:4.2
- Az evolúciós emberfajták rendeltetése, hogy keveredjenek az ádámi nemesítőkkel. De mielőtt e keveredésre sor kerülnek, az alkalmatlan fajták nagy részét megsemmisítik. 51:4.8
Helyi világegyetemi Fiak
- Az anyagi vagy ivaros Fiak és Leányok a Teremtő Fiú utódai. Minden egyes helyi csillagrendszerben egy ilyen párt hoznak létre. 51:1.1
- Az Anyagi Fiak teste fényt áraszt – a testükben vér és fény kering. A testmagasságuk a két és fél és három méter között változik. 51:1.3
- Az Anyagi Fiak a helyi csillagrendszeri központok állandó polgárai. Ők a kapcsolat a szellemi és a fizikai világok között. 51:1.6
Oktatás
- A Bolygóherceg tanodáiban, valamint Ádám és Éva Kertjében sok mindent oktattak. 51:6.4
Ádám és Éva
- Az Ádámok és Évák biológiai nemesítők – az evolúciós fejlődés csúcsán látogatnak el a világokra. 51:0.1
- Az anyagi alakjuk visszanyerésével Ádám és Éva visszakerült az eredeti jerusemi állapotukba. 51:2.4
- A másodfajú közteslények az ádámi küldetések lényeges közreműködői. 51:3.6
- Az átlagos világokon a Kert és a Bolygóherceg székhelyvárosa együtt alkotja a világ kulturális központját. 51:6.2
- A halandó ember a hét atyja között tarthatja számon Ádámot. 51:6.6