A Vénusz
„Ha léteznének értelmes teremtmények a szomszédotok, a Vénusz légköréhez hasonló légkörrel rendelkező valamely bolygón, akkor azok a sűrű légkörben élők csoportjába tartoznának, míg az olyan világon lakók, ahol a légkör olyan ritka, mint a külső szomszédotoké, a Marsé, a ritka légkörben élőkként lennének azonosíthatók.” (49:2.13)
Állítja-e a fenti szövegrész, hogy a Vénuszon nem létezik értelmes teremtményi élet? Nem. Csak azt mondja, hogyha léteznének értelmes teremtmények a Vénusz légköréhez hasonló légkörrel rendelkező valamelyik bolygón, akkor azok a sűrű légkörben élők csoportjába tartoznának. Bár az idézet nem állítja azt, hogy a Vénuszon értelmes teremtmények élnek, azt sem állítja, hogy nem élnek ilyen lények a Vénuszon.
A közlésből annyi vonható le következtetésként, hogy a Naprendszerünkben található Vénusz bolygó sűrű légkörrel rendelkezik, valamint az, hogy vannak olyan értelmes teremtmények, akik számára a Vénusz bolygó légköréhez hasonló légkör a megfelelő a légzéshez, a létezéshez. Az Urantia írásokból megtudhatjuk azt is, hogy a Satania csillagrendszer értelmes teremtményeinek öt százaléka él sűrű légkörű bolygón (49:2.12).
Az Urantia írások máshol ezt közlik: „A naprendszeretekben jelenleg három bolygó alkalmas az élet befogadására. Az Urantia méretét, sűrűségét és helyzetét tekintve sok szempontból eszményi emberi lakóhely.” (15:6.15)
A méret, a sűrűség és a helyzet szempontjából az Urantiához legjobban hasonlító két bolygó a naprendszerünkben a Vénusz és a Mars. Ha ránézünk a többi, Naprendszerben levő bolygó elhelyezkedésére és nagyságára, nyilvánvalóvá válik, hogy az Urantia mellett csak a Vénusz és a Mars bolygó jöhet szóba olyanként, mint amely alkalmas az élet befogadására.
Szintén következtetésként vonom le, hogyha a Vénusznak van értelmes lények által használható légköre, továbbá ha méret, sűrűség és helyzet szempontjából az ideális Urantiához leginkább hasonlító két bolygó egyike, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a szomszédos Vénusz bolygó alkalmas az értelmes élet befogadására.
A fentiek alapján úgy gondolom, hogy az Urantiának két szomszédos, „az élet befogadására” alkalmas bolygója van a Naprendszerben, a Vénusz és a Mars.
A Naphoz közelebb eső, belső szomszédunk a Vénusz, a „külső szomszéd” pedig a Mars bolygó.
Továbbá, az Urantia írások tudósítanak arról is, „hogy az Urantiát a szomszédos lakott bolygókon úgy ismerték meg, mint a »Kereszt Világát.«” (188:4. 1) A kinyilatkoztatás itt többes számot használ. Ha összegzem a kinyilatkoztatás által közölteket, akkor a következők tudhatók meg a Vénuszról és a Marsról.
-
Mindkettő alkalmas az élet befogadására.
-
Mindkettő az Urantia szomszédos bolygója.
Felmerül a kérdés, hogyha a Vénusz bolygó alkalmas az élet befogadására, akkor van-e rajta értelmes élet.
Az ötödik korszakos kinyilatkoztatás már most alkalmas arra, hogy írott műként, a bolygónk lakói számára támasz legyen a hazugságok jelenlegi hálójából valókikecmergéshez, mivel igazságot közöl, utat mutat és az együttműködéshez módszert kínál.
[A számmal jelölt tartalmak az ötödik korszakos kinyilatkoztatásban találhatók.]
Hozzászólások