A Paradicsom Szigete – a mindenség közepe
Mottó: „A mindenségrendi bölcsesség alapvető fontosságú a mindenségrendi helyzetek megértéséhez.” (54:6.10)
„A szellemlények nem csillagködös térben tartózkodnak; nem légies világokon lakoznak; lakóhelyeik anyagi természetű, tényleges szférák, olyan világok, melyek éppoly valóságosak, mint amilyeneken a halandók is élnek.” (14:2.1)
Mivel az „Egyetemes Atya teljes értelmes teremtésösszessége anyagi lakóhelyeken lakozik; ennélfogva az abszolút irányító-központnak szintén anyaginak, szigorúan valóságosnak kell lennie.” (11:0.1)
„[E]gy ilyen roppant nagy anyagi világegyetemnek rendelkeznie kell egy megfelelő és méltó középponttal, egy olyan központi résszel, mely illik az anyagi területek és élőlények nagy és kiterjedt teremtésösszessége egyetemes Urának méltóságához és határtalanságához.” (11:2.1) „A Paradicsom a végtelenség földrajzi középpontja”. (11:9.2)
Az alábbiakban azt vizsgálom, hogy a Paradicsom – mint az anyagi világegyetem földrajzi középpontja – elérhető-e az anyagi testben élő evolúciós értelmek számára. Vagyis lehet-e a Paradicsom Szigete a legfejlettebb földönkívüli értelmek legszentebb utazási célja.
Amíg nem találkoztam az Urantia írásokkal, a Paradicsomot kizárólag szellemi lakóhelynek tartottam. De belegondolva, el kell fogadnom, hogyha minden hold és bolygó valamilyen középpont körül kering, sőt a csillagcsaládok is keringő rendszerek, akkor az anyagi mindenség esetében is helyénvalónak látszik, hogy egy belső anyagi középpont körül keringjen. A kinyilatkoztatók szerint ez a Paradicsom Szigete, a mindenség fizikai és egyben szellemi középpontja.
„A hét felsőbb-világegyetem az óra járásával ellentétes irányban forog a Paradicsom körül.” (12:4.15)
Mivel korábban a Paradicsomot kizárólag szellemi lakóhelynek gondoltam, fel sem merült bennem annak a lehetősége, hogy azt akár anyagi testben élő lények is felkereshetik. Márpedig a kinyilatkoztatók erre nézve is szolgálnak tájékoztatással. Mégpedig számomra egyre többel, ahogy fokozatosan megértem az általuk használt fogalmak mögötti tartalmakat és azok egymáshoz való viszonyát.
Az ötödik korszakos kinyilatkoztatás írásait hitelesnek elfogadók már most tudhatják, hogy a mindenség tele van evolúciós eredetű, értelmes lények által lakott bolygókkal. A földönkívüli evolúciós értelmek esetében nincs jelentősége annak, hogy hiszünk-e a létezésükben, vagy hogy elhisszük-e azt a hivatalos állítást, hogy még nem találkoztunk velük. Az evolúciós földönkívüli értelmek létezésével vagy nem létével kapcsolatban annak van jelentősége, hogy az embert is létrehozó evolúciós folyamat csak a mi bolygónk esetében volt eredményes, vagy képes alkotó megnyilvánulásra a végeláthatatlan anyagi mindenség más alkalmas bolygói esetében is.
A kinyilatkoztatók közléseit olvasva, eleinte nem ismertem fel azokat a tartalmakat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a fejlett bolygók értelmes lényei képesek a nagy távolságokat áthidaló űrutazásokra.
Az áttörést annak a közlésnek a megértése hozta, amely arra vonatkozott, hogy a fény és élet korának negyedik korszakától kezdve, a felemelkedésre törekvő evolúciós értelmeknek különböző feladatok végzése érdekében küldetéseket kell végrehajtaniuk a kevésbé fejlett evolúciós bolygókon (55:3.11). Ezt a feladatot aztán addig kell végezniük a magasan fejlett halandók egymást követő nemzedékeinek, amíg a saját, kisövezetnek mondott csillagászati egységük utolsó evolúciós bolygója is képes lesz belépni a fény és élet korába.
Az 55:3.11 bekezdésben írt tartalom kapcsán kihívás volt számomra annak a megértése, hogy kik tekinthetők felemelkedőnek. Kezdetben úgy értelmeztem, hogy felemelkedők csak azok lehetnek, akik a hústest halálát túlélve elindulnak a Paradicsom irányába. Azonban sikerült kitisztáznom, hogy azok is felemelkedőnek számítanak, akik már a hústesti életükben elfogadják Istent a mennyei Atyjuknak (30:4.1-4.2).
Egyébként teljesen helyénvaló, hogy a bolygók halandó lakói között is lehessenek felemelkedők. Olyanok, akik a szellemi felemelkedésükön munkálkodnak. Ha ez nem lenne lehetséges, akkor Jézus feleslegesen jött volna el a bolygónkra és feleslegesen kérte volna a rá hallgató emberektől, hogy kövessék.
A fény és élet korában járó evolúciós bolygók anyagi testű halandóinak szellemi felemelkedésben való részvételét megalapozza e polgárok szellemi fejlettsége és a több száz éves életkoruk is (49:4.6). A helyzet az, hogy „Minden, Istent ismerő halandó, aki eljegyezte magát az Atya akaratának megcselekedését jelentő életpályával, már neki is indult annak a véges-végtelen paradicsomi útnak, melyet az isteniség keresése és a tökéletesség elérése jellemez.” (11:9.8)
Ezeket szükségesnek tartottam megosztani annak érdekében, hogy érthetőbbé tegyem a továbbiakban idézett tartalmakat.
Mivel az evolúciós fejlődést lehetővé tevő életanyag megtelepítése folyamatosan történik az erre alkalmassá váló bolygókon, így a mindenségben egyszerre vannak jelen nagyon magasan fejlett bolygói közösségek – az öreg evolúciós bolygók – és az evolúciós fejlődés más szakaszaiban járó, fiatalabb evolúciós bolygók.
Mivel az emberi személyiség létcélja szellemi, ezért az állati eredetű evolúciós értelmek képesek az anyag és az energia feletti uralom megszerzésére, azok saját szolgálatba való állítására (112:0.6). Az ember személyiségét a mennyei Atya adományozza, mely személyiség arra hivatott, hogy olyan jellemű legyen, mint az adományozó szellemi Atya. Éppen ezért, a magasan fejlett bolygók polgárai számára vonzó utazási célként jelenhet meg a Paradicsom Szigete, és azok a bolygók, melyek a Paradicsom Szigetét övező központi világegyetemet alkotják. „Ennek az örökkévaló, központi világegyetemnek a kellős közepében található az állandó helyzetű Paradicsom Szigete, a végtelenség földrajzi középpontja és az örökkévaló Isten lakóhelye.” (0:0.5)
A Paradicsom és az alacsonyabb szintű rendszerközpontok minden olyan értelmes lény találkozó helyei, akik képesek arra, hogy odajussanak (46:4.8).
Az alábbiakban idézeteket közlök a fejlett evolúciós halandók Paradicsom Szigetén való jelenlétének alátámasztására.
-
„A Paradicsom egyaránt anyagi szféra és szellemi lakhely.” (11:0.1) A Paradicsomnak van anyagi szépsége (11:0.2), mivel „[a]z örök Sziget egyetlen anyagiasult alakból áll (…)” (11:2.9).
-
A Paradicsomon vannak „anyagi szerkezetek” (11:3.1). A kinyilatkoztatók szerint egyes övezetekben „(…) bőségesen van emléktárgy a ti anyagi napjaitokból és még több ilyen dolog van a külső-Paradicsom történelmi emlékterületein.” (11:3.2)
-
A Paradicsom egyik körzete „(…) az idő és tér hét felsőbb-világegyeteméből származó őslakosok szállásterülete. E második körzet egy része hét óriási darabra oszlik, mely az evolúciós fejlődési világegyetemekből származó szellemlények és felemelkedő teremtmények paradicsomi otthona. Ezen övezetek mindegyike kizárólag egy-egy adott felsőbb-világegyetem személyiségeinek jólétét és fejlődését szolgálja (…)” (11:3.3).
-
A Paradicsomon vannak olyan „(…) kiállítási területek, melyeket az idő és tér helyi világegyetemeinek szenteltek. Jelenleg éppen hétbillió ilyen történelmi emlékhely van használatban vagy előkészületben (…)” (11:4.3).
-
„A Paradicsom bölcseleti mesterei örömmel vezetik a paradicsomi honos és felemelkedő lakosok elméit a világegyetemi nehézségek megoldására irányuló örömteli kutatásban.” (27:6.2) „A Paradicsomon a tér felemelkedő személyiségei megtapasztalják a lét magasságait: rendelkeznek tudással; ismerik az igazságot; bölcselkednek – gondolkodnak az igazságról; még a Végleges fogalmainak megértésével és az Abszolútok eljárásainak megragadásával is próbálkoznak.” (27:6.2)
-
A Paradicsom Szigetén vannak be- és kilépőmezők, melyeket angyali „szállító szupernáfok vagy másfajta térutazók” (11:4.1) is használnak. „A tökéletessé lett zarándokok a Havona első körén kezdik meg a pihenést, térnek aludni, viszont már a Paradicsom területén ébrednek. Az örökkévaló Szigetre felemelkedők közül csakis az így megérkezők az örökkévalóság gyermekei; a többiek látogatóként vagy az állandó lakosi besorolás nélkül juthatnak el oda.” (26:11.6)
-
„Az időtudattal rendelkező látogatók eljuthatnak a Paradicsomra alvás nélkül, ám ők az idő teremtményei maradnak.” (12:5.4)
-
„És még ott vannak azok a lények is, akik elérték az Egyetemes Atyát, és akik kedvük szerint járhatnak-kelhetnek, akiket különleges szolgálatra küldenek a világegyetemek különböző részeibe. Minden Havona-világon megtalálhatók az Atya elérésére pályázók, akik fizikailag elérték ugyan a központi világegyetemet, de még nem mutatták fel azt a szellemi fejlődést, mely egykor majd képessé teszi őket arra, hogy a Paradicsomon lakóhelyet igényeljenek.” (14:4.19)
-
A kinyilatkoztatók közölték velünk 1934-ben: „Mi tökéletesen ismerjük az Egyetemes Atyához vezető legrövidebb utat. Ti nem vagytok képesek valami sokat megérteni az isteni székhelyről, mert az oly távol esik tőletek és a közbenső tér oly hatalmas, viszont azok, akik képesek felfogni ezen óriási távolságokat, azok oly bizonyossággal és szó szerint éppúgy ismerik Isten helyzetét és székhelyét, ahogyan ti tudjátok azt, hogy hol van New York, London, Róma vagy Szingapúr, mely városoknak jól meghatározható és földrajzilag behatárolható az elhelyezkedése az Urantián. Ha ügyes hajósok vagytok, akinek hajója, térképei és iránytűje is van, akkor könnyen megtalálhatjátok e városokat. Hasonlóképpen, ha lenne időtök és megfelelő közlekedési eszközötök, ha szellemi értelemben felkészültek lennétek és meglenne a szükséges útmutatás is, akkor mindez világegyetemről világegyetemre és körről körre vezérelne benneteket, s a csillagos tereken keresztül egyre beljebb haladnátok, míg végül ott állnátok az Egyetemes Atya szellemi dicsőségének központi ragyogásában. Az úthoz szükséges minden dologgal ellátva éppúgy lehetséges megtalálnotok az Isten személyes jelenlétét a minden dolgok középpontjában, mint amilyen könnyű megtalálnotok távoli városokat a bolygótokon. Az, hogy ti e helyeken esetleg még nem jártatok, még semmiben sem érvényteleníti azok valóságát vagy tényleges létezését. Az, hogy oly kevés világegyetemi teremtmény találta meg Istent a Paradicsomon, még semmiben sem érvényteleníti az ő létezésének valóságát vagy az ő szellemi személyének ténylegességét a minden dolgok középpontjában.” (11:1.3)
-
S végül két idézet, melyeket összevetve látszik, hogy a Paradicsom szellemi testben való elérése nem azonos a Paradicsom Szigetének fizikai testben történő meglátogatásával. Az elsőre sokan lesznek képesek (a), a másodikra a fejlettség hiánya és a távolságból fakadó nehézségek miatt még csak kevesen vállalkozhatnak (b).
a) „És amint az ilyen, állati eredetű lények ott állnak majd a Paradicsomon az Istenek előtt éppen olyan mérhetetlenül nagy számban, mint ahányan most vannak, lévén, hogy a tér alsóbb szféráiból emelkedtek fel, bizony akkor e teljesítmény nem jelent majd mást, mint annak a szellemi átalakulásnak a valóságát, mely a felsőség határait övezi.” (11:9.8)
b) „Az, hogy oly kevés világegyetemi teremtmény találta meg Istent a Paradicsomon, még semmiben sem érvényteleníti az ő létezésének valóságát vagy az ő szellemi személyének ténylegességét a minden dolgok középpontjában.” (11:1.3)
[A számmal jelölt tartalmak az ötödik korszakos kinyilatkoztatásban találhatók.]A számmal jelölt idézetek és tartalmak forrása: https://urantia.hu
Hozzászólások