[Gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához]
Olyan, hogy "aranykor" eddig még nem volt soha, sehol sem a földön. Hogy mi is valójában az "aranykor"? Néhány jellemzője:
1. Egyre többen tapasztalják meg, hogy a természetes, fizikai halál nem elkerülhetetlen velejárója a halandói létnek. (55:2.1)
2. A világegyetemi rend biztosítja, hogy egyetlen felemelkedő se fosztassék meg bármitől, ami az ő felemelkedési tapasztalása szempontjából lényeges. (55:2.12)
3. A fény és élet e korszakában a (...) világok már egy nyelv, egy vallás (...) meglététől hajtva fejlődnek. (55:3.1) Egyetlen emberfajta léte megkönnyíti az ilyen mértékű fejlődést, de az Urantia sok népének esete még nem zárja ki a felsőbb szakaszok elérését. (55:3.22)
4. A fényben és életben megállapodott világ e fejlett szakaszai jelentik az evolúciós anyagi fejlődés csúcsát. (55:5.2)
Miért nehezen hihető mindez a számunkra? Ez a magyarázat: Egy olyan bűntől sújtott, rossztól vezérelt, önző, elszigetelt világon, mint az Urantia, az itt élő halandó teremtmények aligha képesek felfogni azt a fizikai tökéletességet, értelmi előrehaladást és szellemi fejlődést, mely a bűntelen szférák evolúciójának e fejlett korait jellemzi. (55:5.1)
Mi jellemzi tehát az evolúciós anyagi fejlődés csúcsát elért világokat?
1. A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség már csaknem teljesen eltűnt. (55:5.2)
2. Az elfajzás megszűnt. (55:5.2)
3. Bűnözéssel csak elvétve lehet találkozni. (55:5.2)
4. Az elmezavar gyakorlatilag már nem létezik, a gyengeelméjűség ritka jelenség. (55:5.2)
5. A gazdasági, társadalmi és igazgatási állapota magas fokú és tökéletes rendet mutat. (55:5.3)
6. A tudomány, a művészet és a gazdaság virágzik. A társadalom nem más, mint egy magas szintű anyagi, értelmi és műveltségi fejlődést felmutató, olajozottan működő rendszer. (55:5.3)
7. Az ipart nagy részben az ilyen nagyszerű polgárosodott társadalom felsőbb céljainak szolgálatába állították. Az ilyen világ gazdasági élete erkölcsössé vált. (55:5.3)
8. A háború már csak a történelem része, és többé már nincsenek hadseregek vagy rendfenntartó erők. (55:5.4)
9. A kormány fokozatosan eltűnik. (55:5.4)
10. Az önmérséklet lassan elavulttá teszi az emberi viszonyok törvényeken alapuló szabályozását. (55:5.4)
11. A tanintézetek nagymértékű fejlődést értek el és rendeltetésük immár az elme felkészítése és a lélek kiterjesztése. (55:5.5)
12. A művészeti központok nagyszerűek és a zenei szervezetek kiválók. (55:5.5)
13. Az istenimádat templomai, valamint az azokhoz tartozó bölcseleti és tapasztalásra építő vallási tanodák szép és nagyszerű alkotások. Az istenimádati gyűlések szabadtéri létesítményei ugyanilyen fennkölt hangulatot sugároznak a művészeti adottságaik egyszerűségében. (55:5.5)
14. A versengő játék, a humor, valamint a személyes és csoportos elfoglaltságok egyéb szakaszai sokfélék és helyénvalók. A versengő tevékenységek egyik sajátos vonása az ilyen magas műveltségű világokon az, hogy az egyének és a csoportok arra törekednek, hogy a tudományokban és a mindenségtani bölcseletekben kitűnjenek. (55:5.6)
15. Az irodalom és az ékesszólás művészete virágzik, és a nyelv olyannyira fejlett, hogy képes a fogalmak jelképi megjelenítésére és az eszmék kifejezésére is. (55:5.6)
16. Az élet üdítően egyszerű; az ember végre összhangba hozta a magas szintű gépi fejlődést a serkentő értelmi haladással és mindkettő elébe nagyszerű szellemi előrelépést helyezett. (55:5.6)
* * *
1. A morontia templom
2. Halál és átmenet
A) „55:2.5 Sok eggyé kapcsolódásra pályázó is összegyűlhet egyszerre a tágas templomban. És mily csodálatos, amikor az így összegyűlt halandók tanúivá válnak annak, hogy az ő szerettük felemelkedik a szellemi lángokban, és mily ellenpontját jelenti mindez azoknak a megelőző korszakoknak, amelyekben a halandók kénytelenek a föld elemeinek átadni a halottjukat! Az emberi evolúció korábbi korszakaira jellemző sírás és jajgatás jeleneteit itt már felváltja a mámorító öröm és legmagasabb rendű elragadtatás, amint ezen Istent ismerő halandók elbúcsúznak egy rövid időre a szeretteiktől, ahogy az anyagi közösségekből kiszakítják őket az elemésztő nagyság és a felemelkedő dicsőség szellemi fényei. A fényben és életben megállapodott világokon a »temetések« a legmagasabb rendű öröm, a mély megelégedettség és a leírhatatlan remény alkalmai.
55:2.6 E fejlődő halandók lelke egyre jobban megtelik hittel, reménnyel és bizonyossággal. Az átlépési szentély körül gyülekezőket átjáró szellem hasonlít arra a szellemre, mely azon örvendező barátokat és rokonokat tölti el, akik az egyikük záróvizsgájára jönnek el vagy akik azért jönnek össze, hogy valamely nagy megtiszteltetésben részesítsék az egyik társukat. És határozottan hasznos lenne, ha a kevésbé fejlett halandók képesek lennének megtanulni, hogy úgy tekintsenek a halálra, mint ami ugyanilyen derűt és jókedvet hoz.”
B) „55:2.11 Nem számít, hogy milyen bolygói fejlettségi szintről érik el az emberi lények a morontia világokat, a hét lakószféra elegendő lehetőséget biztosít számukra ahhoz, hogy gyarapítsák tapasztalataikat tanár-tanítványként mindenben, amit a szülőbolygójuk adott fejlettségi szintje miatt nem tudtak elsajátítani.
55:2.12 A világegyetem kifogyhatatlanul bőséges e kiegyenlítő eljárások alkalmazásában, melyek rendeltetése az, hogy egyetlen felemelkedő se fosztassék meg olyasmitől, ami az ő felemelkedési tapasztalása szempontjából lényeges.”
3. Az aranykor
„55:3.22 Egyetlen evolúciós világ sem remélheti, hogy a fényben való megállapodottság első szakaszánál tovább fejlődhet, amíg nem jutott el oda, hogy egy nyelve, egy vallása és egy bölcselete van. Egyetlen emberfajta léte megkönnyíti az ilyen mértékű fejlődést, de az Urantia sok népének esete még nem zárja ki a felsőbb szakaszok elérését.”
4. Igazgatási átalakítások
5. Az anyagi fejlődés csúcspontja
6. Az egyes halandó
„55:6.10 Gyakran gondolkodunk ezen: ha a nagy világegyetem elérné a fény és élet végleges állapotát, akkor vajon a felemelkedő, nagyszerű halandók sorsa továbbra is az lenne-e, hogy bekerüljenek a Végleges Testületbe? De a választ nem tudjuk.”
7. Az első vagy bolygói szakasz
8. A második vagy csillagrendszeri szakasz
9. A harmadik vagy csillagvilági szakasz
10. A negyedik vagy helyi világegyetemi szakasz
11. A kis- és nagyövezeti szakaszok
A) 55:11.1 „Egy felsőbb-világegyetem akkor állapodik meg a fényben és életben, amint annak minden helyi világegyeteme is ilyen tökéletessé válik. De a hét felsőbb-világegyetem közül még egy sem érte el ezt, sőt még csak meg sem közelítette.”
B) „55:11.6 Világosan kell látni, hogy egy világegyetem vagy felsőbb-világegyetem igazgatási rendjei és a kormányzási módszerei semmilyen mértékben nem korlátozhatják vagy késleltethetik egy lakott bolygó vagy bármely egyes halandó evolúciós fejlődését vagy szellemi előrelépését az ilyen szférán.
55:11.7 Némely idősebb világegyetemben találunk olyan, a fény és élet korszakának ötödik és hatodik szakaszába lépett – sőt már régen a hetedik korszakban járó – világot, melynek helyi csillagrendszere még nem állapodott meg a fényben. A fiatalabb bolygók ugyan késleltethetik a csillagrendszer egyesítését, de ez a legkisebb mértékben sem hátráltatja az idősebb és fejlett világ előrehaladását. A környezeti feltételek még egy elszigetelt világ esetében sem képesek meghiúsítani az egyes halandó személyes előrelépését; a názáreti Jézus, mint ember az emberek között, személyesen érte el a fény és élet rendjét ezerkilencszáz évvel ezelőtt az Urantián.
55:11.8 A végleges állapotot már régen elért világok megfigyelése alapján jutottunk azokra a meglehetősen bizonyos következtetésekre, hogy mi fog történni, amikor a teljes felsőbb-világegyetem eléri a végleges állapotot a fényben, még ha nem is vagyunk képesek biztonsággal leírni a hét felsőbb-világegyetem állandósulásának eseményét.”
12. A hetedik vagy felsőbb-világegyetemi szakasz
„55:12.5 Egyikünknek sincs kielégítő fogalma arról, hogy mi fog történni, amikor a nagy világegyetem (a Havonától függő hét felsőbb-világegyetem) teljes egészében eljut a fény és élet végleges állapotába. Ez az esemény a központi világegyetem megjelenése óta végbement események közül kétségkívül a legalapvetőbb lesz az örökkévalósági beszámolókban. Vannak olyanok, akik úgy tartják, hogy maga a Legfelsőbb Lény ki fog emelkedni a szellemszemélyét burkoló Havona-rejtelemből és a hetedik felsőbb-világegyetem központjára fog költözni mint az idő és tér tökéletessé lett teremtésösszességének mindenható és élményelvi ura. De ezt tényleg nem tudjuk.”
* * *
I. Meglátások:
- Annak, akiben tényleg van vágy a mennyei Atya után, nem szabad megijednie attól, hogy az Urantia kinyilatkoztatás által egy olyan ablak tárult fel a számára, amely az Isten országát a túloldalról nézve mutatja be.
- Amíg gondolkodni tudok, azt mondom, létezik az Isten, mivel nem én, hanem ő tette lehetővé azt, hogy gondolkodhassak.
- Az Urantia kinyilatkoztatás az egyén nagy lehetősége az értelme és a szelleme fejlődésére – a jelleme formálódására.
- Nem arra kell törekednem, hogy az igazam legyőzze a másik ember igazát, hanem arra, hogy a másik ember számára megmutassam az Atya igazságának fénykörét úgy, ahogyan azt láttatni tudom.
- Jelenleg a bolygónkon a tiszta bölcsesség legfontosabb tárháza az egyre több ember számára hozzáférhető Urantia kinyilatkoztatás.
- Nagy a valószínűsége annak, hogy amint az őszinteség és az igazság teret nyer az Urantián, az addig megélt nehézségek, a belátott hazugságok és a felismert lehetőségek hatására a bolygónkon gyors szellemi fejlődés fog bekövetkezni, mivel nem lesz tekintélye másnak, csak az Atya vigasztaló és felemelő akaratának.
- Isten és a tőle jövő magas szellemi segítők nem korlátozzák az ember szabad akaratát. Azonban nélkülözhetetlenek azok számára, akik a szellemi fejlődésre tették rá a most is zajló örök életüket. E szellemi segítők arra is lehetőséget kínálnak, hogy a szabad akaratú döntéseinkben a felsőbb-világegyetemi látásmódot is érvényesíthessük.
- A gyermek játékának öröme és a felnőtt alkotásának öröme egy tőről fakad.
- Ami az ember számára a történelem korszakai során a legfontosabb törekvés volt, vagyis hogy túléljen, az Isten családtagjai számára a létezésükkel együtt járó „alapfelszereltség” része.
- Az Urantia kinyilatkoztatás nem csak az emberiség múltra vonatkozó hiányos emlékezetét frissíti fel, hanem lehetőséget kínál a nagy világegyetem működésére való rápillantásra, a térbe való kitekintésre is. Nem utolsó sorban pedig olyan jövőképet kínál számunkra, amely nem hagyja közömbösen a boldogság-kereső embert.
- Az Urantia kinyilatkoztatás által azt tanulom, hogy ne féljek a múltam történései miatt, ne féljek a jövőtől, hanem bátran tegyem azt, amit szerintem a most is jelen levő Isten a helyemben tenne, ha Jézus által itt lenne. Úgy gondolom, hogy ennek megvalósításához a legfontosabb a szándékom tisztasága és őszintesége.
- A szellemi hivatása minden embernek ugyanaz. S hogy ennek mi a tartalma és miért érdemes választani, tévedésmentesen megtudható az Urantia kinyilatkoztatásból. Mégpedig olyan fokú hitelességgel, mint amilyen annak értelmi belátása, hogy senki sem szeretheti jobban a földi barátait annál, mint hogy a földi életét adja értük.
Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához
- Hogyan tudnád elmagyarázni valakinek azt, hogy a végzetünk nem egyszerűen az állandósult mennyei boldogság örök állapota?
- Az 55:2.6 bekezdés arra késztet bennünket, hogy a fény és élet korának „derűjével és jókedvével” tekintsünk a természetes halálra. Hogyan haladhatunk errefelé? Milyen akadályokba ütközünk? Hogyan kerülhetjük ki ezeket az akadályokat?
- Figyeld meg, hogy miként sorolja a szerző az egyes tevékenységi köröket az igazság, a szépség és a jóság területéhez az 55:3.3-3.5 bekezdésben.
- Miként tudunk kedvező képet mutatni manapság a bolygói beteljesülésről?
- Miként vesszük tudomásul akaratlanul is a mai alapvető életviszonyokat egy „bűntől sújtott, rossztól vezérelt, önző” bolygón (55:5.1)?
- Milyen mértékben tudunk olyan személyes életfelfogást kialakítani, mely összeegyeztethető az 55:5.3-5.4 bekezdésben írtakkal, még ha a bolygónk ma még nagyon is távol van a bemutatott kultúrától?
- Humanista gondolkodóktól néha halljuk, hogy az életnek akkor van értelme (a halál utáni élet lehetőségétől eltekintve), ha az ember valamivel hozzá tud járulni az emberiség nagyszerű jövőjéhez. Mennyire közelíti meg ezt a felfogást a szerző az 55:6.9 bekezdésben?
- Figyeld meg a fényben való megállapodottság első szakaszánál tovább fejlődés feltételeit (55:3.22). Vedd észre, hogy e feltételek között a tizedes világok, vagyis a nem „szabályszerű világok” – mint amilyen az Urantia is – esetében ott van ugyan pl. az egy nyelv és az egy vallás feltétele, de nincs ott az egy emberfajta létének követelménye (55:3.1, 55:3.22). Beleférhet-e az „egy vallás” feltételébe az, hogy lényegi tanításaikat illetően minden vallás egy, s csak a lényegtelen elemeikben térnek el egymástól? Beleférhet-e az „egy nyelv” feltételébe az, hogy az anyanyelve mellett az emberek mindegyike beszéli a világnyelvet is (vö. 55:6.6)?
- [Az 55. írás a 45-48. írással együtt bevezetés a helyi csillagrendszer bemutatásához, ezen belül is a közvetlenül az urantiai létünk utáni műveltségszinthez tartozó élettel foglalkozik. Ld. még a 47-48. írást is.]
Istentani összefoglaló
Az ember
- A fény és élet korszakát a Háromsági Tanító Fiak nyitják meg. 55:0.2
- A fény és élet korszakának kibontakozása hét szakaszban történik. 55:0.4
- Amint egy világ megállapodik a fényben és életben, lejön a bolygóra a morontia templom és a Bolygóherceg elnyeri a Bolygó Fejedelmének rangját. 55:1.1
- Az élő halandók átvitelére az igazítói eggyé kapcsolódás elemésztő tüze által kerül sor. 55:1.5
- Az anyagiból a morontia állapotba való átmenet gyakorisága úgy nő, ahogy az adott világ az evolúciós fejlődésben előrehalad. 55:2.2
- A közelgő Igazító-egyesülésről időben értesítést küldenek, így a jelöltnek van ideje felkészülni a bolygó elhagyására. 55:2.3
- Az eggyé kapcsolódásra pályázó halandó családja és barátai összegyűlnek a morontia templomban, hogy tanúi legyenek a felemelkedőt a húsvér test kötelékeitől megszabadító „életvillanásnak”. 55:2.4
- Az átlépett halandót az Igazító szállítja át a megfelelő morontia világra. 55:2.7
- A fény és élet rendjének virágkorába jutott világokról a Fiú által magához vett halandók kihagyják a morontia élet nagy részét, s a félszellemi felemelkedésüket a világegyetemi központi világokon kezdik meg. 55:2.9
- A fény és élet korszakába jutott világ gazdasági rendszerét meghatározott terv szerint működtetik. 55:3.2
- Az Urantiát számos különféle ok hátráltatja a fény és élet szakaszának elérésében. 55:3.21
- Egy nyelv, egy bölcselet és egy vallás kell legyen azon a világon, mely a fényben és életben való megállapodottság első szakaszánál tovább akar fejlődni. 55:3.22
- A fény és élet hét szakaszának rövid bemutatása. Ld. 55:4.4
- Minderre még azelőtt sor kerül, hogy a halandók megkezdenék a morontia létpályájukat. 55:6.7