Jelenlegi hely

104. A háromság fogalmának kiteljesedése

Kapcsolódó írások, tanulmányok az irattárban:

  • Istenség és valóság - a háromsági minta
  • Háromsági minta
     

* * *

I. A 104. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

A HÁROMSÁG FOGALMÁNAK KITELJESEDÉSE

1. Az urantiai háromsági fogalmak
104:1.9 A kialakuló egyistenhitnek mindig nehezére esik elfogadnia a háromságeszmét, ha közben a többistenhittel áll harcban.

2. Háromság-egység és Istenség-többesség
104:2.3 Az emberi elme a Háromság fogalmának felismerése révén reménykedhet abban, hogy megért valamennyit a tér-idő teremtésrészekben meglévő szeretet és törvény összefüggéséről.

3. Háromságok és hármasegységek
104:3.14 A személyiség más személyiségek társaságát keresi az abszolút szinten éppúgy, mint az összes többi szinten.

4. A hét hármasegység
104:4.14 A paradicsomi személyiségek minden teremtmény szabad akaratú imádatát az isteni szeretet ereje révén nyerik el és ők minden ilyen szellemtől született személyiséget elvezetnek az Isten végleges rendű fiai végtelen szolgálatának fenséges boldogságára.

5. A trioditák


 

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

  1. Mi a különbség a hármasegység és a hármas-hiedelem között (104:0-104:1)?
  2. Honnan ered az egyistenhit (104:2.1)? Hogyan lesz aztán szükség a Háromság-felfogásra (104:2.2)? Miért követelik meg a bölcseleti és mindenségtani vizsgálatok az Első Forrás és Középpont egyéb hármas kapcsolódásainak elismerését (104:2.6; 104:3.4)?
  3. Mennyiben van segítségünkre a Háromság és a tizenöt hármasegység a szeretet és a törvény közötti kapcsolat felismerésében (104:2.3; 104:4.7-4.8; 104:4.14-4.15; 102:3.10)?
  4. Ez alkalommal igyekezz ama részek olvasásában élvezetet találni, melyeket fel tudsz fogni. A következő alkalommal, miután a könyv más, nehezen érthető részei (pl. az Előszó) megértésével már megpróbálkoztál, még több mindent leszel képes felfogni ebből az írásból. Örömödet lelheted például a negyedik hármasegység kapcsán a Paradicsomról festett költői képben (ld. 104:4.28).
  5. Mekkora a jelentősége annak, hogy a keresztény Szentháromság-felfogás bölcseleti és mindenségtani szempontból téves, ugyanakkor szellemi viszonylatokban igaz (104:1.12-1.13)?
  6. Mi a következménye annak, hogy a szellemi hitnek semmilyen hatása sincs az anyagi világegyetem elrendelt törvényeire (104:2.3)?
  7. Miért nem személyiség a paradicsomi Háromság (104:2.4)?
  8. Miért a hét abszolútban való létezése szerint célszerű bemutatni a teljes valóságot (104:3.5-3.6)?
  9. Sorold fel és írd le a tizenöt hármasegységet (104:4.45). [A leírásnál vedd figyelembe, hogy az első hét a nyilvánítja ki az abszolútat el nem érő valóság véges, egyenes irányú, fejlődési jegyeit, míg az utolsó nyolc az abszonit, nem egyenes irányú, meglényegülési jellegű társulás. Az utóbbiak halmaza az előzőre épít, és együtt az örökkévalóság abszolút működési összhangjában bontakoznak ki.]
  10. Sorold fel és írd le a húsz trioditát. [A leírásnál vedd figyelembe, hogy az első kettő egyenes irányú és a valóságnak a véges szintjével áll kapcsolatban, míg a többi nem egyenes irányú és az abszonit valósághoz kötődik. A tizennyolc nem egyenes irányú triodita az első kettő kiegészítéseként különféle összevegyült alakban öleli fel az abszonit szellem, elme és anyag meglényegülési teljességét. E tizennyolc különböző egyesült alakból kilencnek az összetételére az jellemző, hogy egy abszolút potenciális mellett két abszolút tényleges van (pl. az elme-szellem hasonlatosságára ténylegesült szellem-potenciál), a másik kilencnek az összetételében pedig az a közös, hogy két potenciálishoz egy tényleges csatlakozik (pl. a szellem hasonlatosságára ténylegesült anyag-elme potenciál).]
  11. Mi a lényegi különbség a Háromság, a hármasegység és a triodita között?
  12. [A 104-118. írás az ötödik korszak fogalmi alapjait közli. A kinyilatkoztatók a legmagasabb rendű emberi istentan és bölcselet felhasználásával lerakják a jövőbeli bölcseleti és istentani fejlődés alapjait. Ennek részét képezi a szerves egységbe rendezett háromsági istentan és folyamat-teológia bemutatása is. Ha úgy tűnik, mintha a kinyilatkoztatók valamilyen meghatározott céllal rendezték volna éppen ilyen sorrendbe az egyes írásokat, akkor feltehető a kérdés, hogy a Háromságról szóló rész és a Legfelsőbbről szóló rész közötti űrt vajon miért éppen a Gondolatigazítók és a bolygói felügyeletet ellátó szeráfok ismertetésével töltik ki. A 104-106. írás a fejlettebb vallásos mindenségtan kialakításához felhasználható megjegyzéseket tartalmaz. A Háromsággal kapcsolatosan ld. még a 10. írást.]

 

Istentani összefoglaló

A paradicsomi Háromság

A Háromsággal kapcsolatos kinyilatkoztatások az Urantián: az első – Kaligasztia törzskara; a második – Ádám és Éva; a harmadik – Makiventa Melkizedek. 104:1.1

A hébereknek gondot okozott a háromsági felfogás összeegyeztetése az egyistenhitükkel. 104:1.8

Jézus tanította a Háromság fogalmát, ám az apostolai csak keveset értettek meg az igazságból. 104:1.10

A paradicsomi Háromság összetétele egészen az Urantia kinyilatkoztatásig nem vált tényszerű ismeretté. 104:1.13

A Háromság valódi entitás – magas fokon rendeződött Istenség. 104:2.4

Az igazságtétel sohasem személyes cselekedet; ez mindig a csoport tevékenysége. Az isteni igazságot a paradicsomi Háromság gyakorolja. 104:2.5

Amikor a három paradicsomi Istenség – mint személy – egyesült működésben fog össze, hármasegységet hoznak létre – nem háromságot. 104:3.14

A Háromság osztatlan egysége külső kapcsolatot tarthat fenn a személy-együttesük hármasegységével. 104:3.15

A hármasegység nem entitás; inkább működési, mint szerves jellegű; tagjai inkább társak, mint testületet alkotók. 104:3.16

Az Egyetemes Atya az Abszolútok abszolútja, és mind a hét hármasegységnek ő az elsődleges tagja. 104:4.1

Az Első Hármasegység személyes és céltudatos – a szeretet, a kegyelem és a segédkezés egyesülése. 104:4.7

A Második Hármasegység az erő-minta hármasegység. 104:4.9

A Harmadik a szellemfejlődési hármasegység. 104:4.16

A Negyedik az energia-végtelenség hármasegysége. 104:4.22

Az Ötödik a válaszadó végtelenség hármasegysége. 104:4.29

A Hatodik a mindenségrendi kapcsolódású Istenség hármasegysége. 104:4.34

A Hetedik a végtelen egység hármasegysége. 104:4.39

Van nyolc be nem mutatott hármasegység, melyeknek a felsőség tapasztalási szintjén túl lévő ténylegesekhez és magvábanvalókhoz van közük. 104:4.45

A hármasegységek alkotják a végtelenség működtető lendkerekét – minden kezdet, létezés és beteljesülés egyesítését. 104:4.46

A nem-Atya felépítésű hármas kapcsolatrendszereket trioditáknak nevezzük. Ezek a hármasegységek létezésének következményei. 104:5.1

A Tényleges Trioditáját a három abszolút tényleges társulása alkotja. 104:5.2

A Magvábanvaló Trioditáját a lehetségesség három Abszolútjának társulása képezi. 104:5.7

Az Abszolútok

A teljes valóság a hét Abszolútban rejlik. 104:3.5

Evolúció

A végtelenség valahogyan korlátozandó annak érdekében, hogy a teljessége összeegyeztethető legyen a fejlődő világegyetemek befejezetlenségével. 104:3.3

Míg a józan ész egyistenhitbeli egységet követel meg, addig a tapasztalás az abszolútok sokszínűségét igényli – még különbségképzőket, változtatókat, átalakítókat és korlátozókat is. 104:3.4