Jelenlegi hely

106. Világegyetemi valóságszintek

 

A 106. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

VILÁGEGYETEMI VALÓSÁGSZINTEK
A) 106:0.1 Az ember földi tájékozódását, mindenségrendi látókörét és szellemi irányultságát pallérozza a világegyetemi valóságoknak, valamint ezek kölcsönhatásainak, összhangjának és egyesülésének jobb megértése.

B) 106:0.2 A jelenlegi nagy világegyetem és a kialakuló világmindenség sokféle formájú és szakaszú valóságból áll, melyek viszont különböző működési tevékenységszinteken léteznek.

C) A halandói nézőponttól különbözően és más világegyetemi korszakok felől közelítve sokféle módon bemutatható a valóság.

D) 106:0.18 Ahhoz azonban kétség sem férhet, hogy a következő világegyetemi korszak, az első külső térszint korszaka, megszabadítja majd a felsőbb-világegyetemeket a mostani korszak beteljesülési korlátaitól. A kiteljesedés folyamatosan épül rá a beteljesülésre.

1. A véges működésiek elsőrendű társulásai

2. A véges valóságok másodrendű legfelsőbb egységesülése

3. Tapasztalás-meghaladó harmadrendű valóság-csoportok
106:3.4 Az eljövendő korszakokban, miután a hét felsőbb-világegyetem eljutott a fény és élet szakaszába, a Végleges Testületei kétségkívül közzéteszik majd a paradicsomi Istenségek célkitűzéseit…

4. Végleges negyedrendű egységesülés

5. Mellérendelt-abszolút vagy ötödrendű társulás

6. Abszolút vagy hatodrendű egységesülés
106:6.1 (…) lehetetlenség elérni az abszolút többlettartalmak teljes kinyilatkoztatását az abszolútat el nem érő mindenségrend keretein belül.

7. A beteljesülés véglegessége
A) 106:7.2 A végső egységbe rendeződésnek még valamiféle kísérleti megfogalmazása sem választható el a korlátlan örökkévalóság gyümölcseitől, és ezért az gyakorlatilag sohasem lesz értelmezhető a belátható jövőben.

B) 106:7.5 Függetlenül attól, hogy meddig juttok el az Atya megértésében, mindig bele fogtok szédülni az Atya-VAGYOK ki nem nyilatkoztatott végtelenségébe, melynek megismerhetetlen mértéke mindig kifürkészhetetlen és felfoghatatlan marad az örökkévalóság minden körében. Függetlenül attól, hogy mennyit értek el Istenből, mindig rengeteg olyan dolog marad őbelőle, melynek létezéséről még csak sejtelmetek sem lehet. És mi úgy hisszük, hogy ez éppúgy igaz a tapasztalás-meghaladó szintekre, mint a véges létezési területekre. Az Isten utáni kutatás sohasem ér véget.

C) 106:7.6 (…) az Isten végtelensége a legfőbb biztosíték arra, hogy a személyiség, a jövőbeli végtelen felemelkedése során mindig megtalálhatja azokat a személyiségfejlődési lehetőségeket és Istenség-társulásokat, melyeket még az örökkévalóság sem meríthet ki és vehet el.

8. A Háromságok Háromsága
106:8.22 (…) minden személyiség végső beteljesülése nem más, mint ugyanezen személyiségek Egyetemes Atyjának végleges megismerése.

9. Lételvi végtelen egyesülés
106:9.11 (…) minden teremtményi növekedés az Atyával való azonosulás mértékével arányos.


 

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

  1. Ennek az írásnak a nyitó bekezdése azt közli, hogy minél többet ismer meg az ember ezekből a magasabb rendű témákból, az annál jobban pallérozza az „ember földi tájékozódását, mindenségrendi látókörét és szellemi irányultságát” (106:0.1). Mennyiben tudod visszaigazolni ennek az állításnak a valóságtartalmát?
  2. Figyelmesen olvasd át a hét fogalmi korlátról közölteket (106:0.11-0.17). Megtudjuk, hogy „még részleges örökkévalósági nézőpontot sem tud[un]k kialakítani”. Mikor érzékelted már vagy fogtad fel, hogy kialakítottál valamilyen részleges örökkévalósági nézőpontot, és mennyiben késztet ez az írás arra, hogy újraértelmezd azt a pillanatot? (Van-e ezzel éles ellentétben álló szövegrész? Ld. 1:5.1; 8:2.4; 32:5; 155:5.5. Az alátámasztáshoz pedig ld. 116:2.3.)
  3. Ez az írás arra tanít, hogy nagy dolgok kifejlete zajlik s ezekhez hosszú idő szükséges, és a mi szerepünk az, hogy együttműködjünk a felfogható beteljesülés elérésében azáltal, hogy a Legfelsőbb értékeiben keressük a tökéletességet. Gondolkodj el a Legfelsőbbel való rokonságunkon a 106:2.1 bekezdésbeli minta alapján, és fejtsd ki az ezzel kapcsolatos véleményedet: „a szellem-mag körüli fizikai evolúciónak a kiteljesedése és a szellem-mag tényleges egyeduralmának megjelenése a fizikai evolúció mindent körülvevő és kavargó területei felett”. Milyen vonatkozása lehet ennek a mindennapi életünkre?
  4. Mire jutsz, ha jobban belegondolsz azokba a lépésekbe, melyek révén a gravitáció a Paradicsommal összekapcsol bennünket (106:3.5)?
  5. Milyen várható eredményekre következtethetünk a 106:6.6 és a 106:9.10 bekezdésben olvasható megjegyzésből?
  6. Miként egyeztethető össze a következő két tanítás? (1) „[M]indig bele fogtok szédülni az Atya-VAGYOK ki nem nyilatkoztatott végtelenségébe” (106:7.5). (2) „Ne engedjétek, hogy a végtelenség kiterjedtsége, az örökkévalóság mérhetetlen terjedelme és az Isten páratlan jellemének nagyszerűsége és dicsősége megfélemlítsen, eltántorítson vagy elbátortalanítson benneteket” (12:7.12).
  7. Mi az elképzelhető felső határ előttünk (106:8.23)?
  8. Vizsgáld meg figyelmesen az utolsó két bekezdést (106:9.11-9.12). Ha sikerül, tanuld meg kívülről. Oszd meg másokkal a sorokban felfedezett jelentéstartalmakat és értékeket. Vizsgáld meg, hogy e két bekezdés mennyiben jelenti az írás gondolatívének lezárását.
  9. Mit jelent az, hogy „a kiteljesedés folyamatosan épül rá a beteljesülésre” (106:0.18)?

 

Istentani összefoglaló

Az Isten tantétele

A Hétszeres Isten működésileg összehangolja a véges evolúciót. 106:2.1

Lévén, hogy a Legfelsőbb minden evolúciós jeggyel felruházza magát, az ebben résztvevő halandók szert tesznek a Legfelsőbb megismerésének képességére. 106:2.5

Az Abszolútok valóságait nem lehet érzékelni, a Legfelsőbb azonban megtapasztalható. 106:2.7

A Végleges jelen van szellemileg a Havonában – és tudomásunk van a Végleges Korlátozott Helyetteseiről is. 106:4.3

A Végleges megjelenésében osztoznak majd mindazok a személyiségek, akik részt vettek az ő tényleges megjelenésében. 106:4.4

Akármennyire megértitek is az Atya Istent, mindig gondot fog okozni az Atya-VAGYOK fogalmának értelmezése. 106:7.5

Az Isten végtelenségének elérésére való képtelenség nem szabad, hogy akadályozzon bennünket az ő társaságának élvezetétől a véges szinteken. 106:7.6

A VAGYOK-nak minden lételvi előtt és minden élményelvi után kell léteznie. 106:9.10

A paradicsomi Háromság

A Háromsági Abszolút elvben képes a magvábanvaló lényegű Abszolútok – az Istenségi, az Egyetemes és a Korlátlan Abszolút – megelevenítésére. 106:5.1

A Háromságok Háromságát három szinten lehet bemutatni. Ld.: 106:6.2; 106:8.8; 106:8.19; 106:9.1

A Háromsági Abszolút ténylegesen is abszolút a teljes működést tekintve – minőségi értelemben korlátlan és magvában korlátozatlan. 106:6.4

A paradicsomi Háromság végtelen; a Háromsági Végleges nem éri el a végtelent; a Háromsági Abszolút hatást gyakorol a lehetségesség lételvi Abszolútjaira. 106:6.5

A Háromságok Háromsága az élményelvi végtelenség teljességének tényleges összegződése, miként az megnyilatkozik az örökkévalóság értelmezésének elméleti végtelenségében; az élményelvi végtelen azonosul a lételvi végtelennel. 106:8.1

A Háromságok Háromsága több meghökkentő és felfoghatatlan szakaszban létezik. 106:8.2

A Háromságok Háromságának három szintje van. 106:8.3

Mindenségtan

A valóság a világegyetemi ténylegessé válás hét különböző szintjén fogható fel. Ld. 106:0.2

A világegyetemi tervet az abszonit építészek dolgozzák ki, a Legfelsőbb Teremtők hívják létre és a Legfelsőbb Lény jeleníti meg a maga teljességében. 106:3.1

A világmindenség ügyeinek összehangolt igazgatása jelenleg a Világmindenség Építészei tevékenységének eredménye. A Legfelsőbb megjelenése jelzi a beteljesülés első szakaszát és az első élményelvi Háromság teljessé válását. 106:3.2

A világmindenség végső kiteljesülésének pillanatában is az ismeretlen végtelenség lenyűgöző és örök jövője fog előttünk állni. 106:7.8