Akik túlélték a tűzpróbát

Akik túlélték a tűzpróbát

A múltkoriban elgondolkodtam az Urantia könyv egy érdekes szövegrészletén – ez a részlet már eddig is számos régi és őszinte olvasóban váltott ki elképedést. Az Ötödik Korszakos Kinyilatkoztatásban található furcsaság elgondolkodásra, vitára és utánajárásra késztetett, és végül egy olyan felismerésre jutottam, melyet az alábbiakban szeretnék megosztani. Íme, a kérdéses bekezdés szövege:

„Csillagrendszer-időben mérve a »mennyei háború« kezdetétől számított több mint két évbe telt, míg Lucifer utóda elfoglalhatta a helyét. De végül eljött az új Fejedelem, aki kíséretével az üvegtengeren szállt le. Én a Gábriel által mozgósított tartalékosok között voltam az Edentián, és jól emlékszem Lanaforge első üzenetére, melyet a Norlatiadek Csillagvilági Atyjának küldött. Az üzenet így szólt: »Egyetlen jerusemi polgár sem veszett oda. Minden felemelkedő halandó túlélte a viharos megpróbáltatást és a komoly megmérettetésből nyertesként és győzedelmesen emelkedett ki.« A Szalvingtonra, az Uverszára és a Paradicsomra is eljutott a megnyugtató üzenet, miszerint a halandói felemelkedés túlélési tapasztalása adja a legnagyobb biztonságot a lázadás ellen és ez a legjobb védelem a bűnnel szemben is. A hűséges halandók nemes, jerusemi csoportja 187.432.811 főből állt.” (53:7.12) [kiemelések a szerzőtől]

Utalhatok a kinyilatkoztatás más tanulmányozói körében ezzel a láthatólag problematikus számadattal kapcsolatban zajlott vitákra is; olyanok vitáztak a kérdésről, akiket nagyon is komoly olvasóknak tartok: André Radatus, Chris Halvorson, és egyéb olyan régi és őszinte olvasók, akikről tudom, hogy valamiképpen értelmezték vagy vitatták a számadat jelentéstartalmát. Emlékszem, néhány éve Chris beszélt is erről a számról egy tanulmányában és úgy állította be, mint amely „a jerusemi végzősök kisszámú osztályát jelölheti”. Eszembe ötlött, hogy Chris értékelése nem igazán állt össze számomra. Mindig is úgy gondoltam, hogy (viszonylag) hosszú időt kell eltöltenünk a Jerusemen ottani polgárként. Aztán nem is olyan régen Andréval egy kávézóban beszélgettünk arról a valószínűsíthetően hosszú időtartamról, melyet jerusemi polgárként fogunk eltölteni. Akkor mit is jelent ez a számadat?

Rájöttem valamire, melyet úgy érzékeltem, mint „az igazság bentről jövő megvillanását” – ez volt a lényege:

Ez a szám kizárólag azokra vonatkozik, akiknek még eggyé kell kapcsolódniuk az Igazítójukkal – ők a 187.432.811 nemes, hűséges halandó a Jerusemen.

Egy kis türelmet kérek, mert az ezzel kapcsolatba hozható, kinyilatkoztatott állítások közül néhány fontosabbat most végigveszünk.

Először is szeretnék rámutatni arra, hogy nincsenek statisztikák annak alátámasztására, hogy hányan érik el a Jerusemet eggyé kapcsolódás nélkül. Azt viszont tudjuk, hogy a felemelkedők akár a Szalvingtonig vezető út egészét bejárhatják eggyé kapcsolódás nélkül is (következésképp a Fiúval élnek meg eggyé kapcsolódást). A következő bekezdés lényeges dolgokat állít ezzel kapcsolatban:

„Gyakorlatilag ugyan minden túlélő halandó eggyé kapcsolódik az Igazítójával a lakóvilágok valamelyikén vagy rögtön a felsőbb morontia-szférákra való megérkezését követően, bizonyos esetekben mégis késik az eggyé kapcsolódás, némelyikük addig nem is tapasztalja meg a túlélés végleges bizonyosságát, amíg el nem éri a világegyetemi központ utolsó oktatási világát; és a soha véget nem érő életre pályázó halandók közül néhánynak egyáltalán nem sikerül a hűséges Igazítóval való azonosság-egyesítés.” (40:8.1)

Tehát nagyon leegyszerűsítve a dolgot vegyük úgy, mintha a Jerusem elérése előtt eggyé kapcsolódást még el nem ért felemelkedők aránya nagyon alacsony volna (1000 felemelkedő közül egy, esetleg 2000 közül egy). Logikusnak tűnik persze, hogy a tényleges arányszám ennél jóval nagyobb is lehet.

Kiindulásképpen vegyük az 1:1000 arányszámot:

187.432.811 x 1000 / 607 (607 a lakott világok száma pillanatnyilag a Sataniában), amiből 308.785.521 (kb. 308 millió) fő jön ki, vagyis ennyi az egyes sataniai világokról érkezett jerusemi lakosok teljes száma a Lucifer-féle lázadás idején.

Most alkalmazzuk az 1:2000 arányt:

187.432.811 x 2000 / 607 egyenlő 617.571.041 (kb. 617 millió) fővel, vagyis az egyes helyi csillagrendszeri világokra vetítve ennyi a jerusemi lakosok száma a Lucifer-féle lázadás idején.

Ezen a felismerésen elindulva átnéztem a kinyilatkoztatást, hogy találok-e olyan szöveget, ami ennek lehetőségét megerősíti; de az is logikusnak és hihetőnek tűnt, hogy az eggyé kapcsolódást elért felemelkedők már lázadásállók; ők biztosan nem bukhatnak el!

Egy kis kitérő: úgy érzem említést érdemel, hogy igen nehezen tudnék hinni abban, hogy az eggyé kapcsolódást megélt halandók számára könnyű lehetett az élet a lakóvilági szférákon a lázadás idején.

Annak ellenére, hogy az eggyé kapcsolódást megélt felemelkedő személyes „immunitással” rendelkezik, egy pillanatra képzeljük el azt az elszörnyedést és azt a tehetetlenség-érzést, amely fölmerülhetett bennük, látván, hogy az eggyé kapcsolódást még el nem ért kortársaik (fiak, leányok, szülők, barátok) a lázadók pártjára álltak, miközben nekik a megvalósult eggyé kapcsolódásból eredően ott volt a „védőkorlát”. Ez bizonyára mindegyiküket nagyon aggaszthatta.

Következzen most néhány azon legfontosabb idézetek közül, melyek segítenek alátámasztani a különös számadatra vonatkozó újszerű értelmezésemet:

1. Ez a bekezdés arról szól, hogy az alsóbb lakóvilági szférákon miért lehettek többen az eggyé kapcsolódást el nem értek, és ebből következően az arányokat tekintve ott többen is csatlakozhattak a lázadáshoz.

„A felemelkedő halandók sérülékenyek voltak, de jobban ellenálltak a lázadók álokoskodásainak, mint az alacsonyabb rendű szellemek. Noha az alacsonyabb rendű lakóvilágokon sokan elbuktak azok közül, akik még nem érték el a teljes eggyé kapcsolódást az Igazítójukkal, mégis a felemelkedési terv bölcsességét dicséri, hogy a Jerusemen működő, sataniai felemelkedési létpolgársággal rendelkezők közül egy sem vett részt a luciferi lázadásban.” (53:7.10)

2. Itt pedig egy eggyé kapcsolódást megélt felemelkedő örök és halhatatlan természetét mutatják be.

„A Gondolatigazítóval való eggyé kapcsolódás olyan örökkévaló, tényleges jegyekkel ruházza fel a személyiséget, amelyek előzőleg csak a lehetőség szintjén léteztek. Ezen új képességek között megemlíthetők: az isteniség-minőség rögzülése, a múltbeli-örökkévalósági tapasztalás és emlékezet, a halhatatlanság, és a korlátozott kibontakozási lehetőségű abszolútság egyik szakasza.” (112:7.1)

3. Magyarázat az Igazítóval való eggyé kapcsolódás felsőbbrendűségére.

„A hét mindenségrendi kör teljesítése nem egyenértékű az Igazítóval való eggyé kapcsolódással. Sok olyan halandó él az Urantián, aki már elérte a maga köreit; de az eggyé kapcsolódás még nagyobb és fenségesebb szellemi eredményektől függ, mégpedig a halandói akaratnak a Gondolatigazítóban lakozó Isten-akarathoz való végleges és tökéletes ráhangolásától.” (110:7.1)

4. Egy biztos érték a világegyetemben.

„(…) Amint a sajátlényeg eléri a szellemi szintet, akkorra már biztos értékké vált a világegyetemben, és ez az új érték abban a tényben mutatkozik meg, hogy a továbbélésre vonatkozó döntést véglegesen meghozta, és ezt a tényt a Gondolatigazítóval való örök eggyé kapcsolódás igazolja. (…)” (112:7.6)

5. Ez az utolsó pedig mindennél többet mond számomra:

„Az emberi lények képesek örökké tartó önazonosulásra a teljes és elpusztíthatatlan világegyetemi valósággal – képesek az emberben lakozó Gondolatigazítóval való eggyé kapcsolódásra. A Legfelsőbb hasonlóképpen örökmód függ az Eredeti Istenség, a paradicsomi Háromság abszolút állandóságától.” (116:7.5) [kiemelések a szerzőtől]

Ha logikusan nézzük ezeket a további idézeteket, akkor már sokkal tisztább a kép:

Azok a felemelkedő halandók, akik eggyé kapcsolódnak, immár – az Igazítóval való eggyé kapcsolódás előfeltételeinek teljesítése révén – olyannak bizonyulnak, aki bejárta a halandóságtól a halhatatlansági tartó személyes útját. Következésképp a lázadás idején ezek az eggyé kapcsolódott felemelkedők már „fölötte” álltak a lehetséges elbukás kemény próbatételének. Eggyé kapcsolódtak A Tökéletes Atya egy szilánkjával és ebből következően már mögöttük volt „a tűzpróba”.

Azonban ez a dicséretes 187.432.811 felemelkedő (a lakóvilágokat bejáró, kétségkívül sok milliárdnyi eggyé nem kapcsolódott felemelkedővel együtt) komoly próbákat állt ki, mégsem buktak el. Ha a lázadással összefüggésben nézzük a dolgot – és azokat a bűnös cselekedeteket is ide vesszük, melyek e zavarba ejtő események kapcsán hatással lehettek a felemelkedőkre –, akkor a következő bekezdésben szereplő kijelentésnek komoly súlya van:

„(…) »Egyetlen jerusemi polgár sem veszett oda. Minden felemelkedő halandó túlélte a viharos megpróbáltatást és a komoly megmérettetésből nyertesként és győzedelmesen emelkedett ki.« (…)” (53:7.12)

Gondoljuk át megint. Meglátásom szerint a szerzők fejében a következő járhatott:

A Jerusemet már elért – de eggyé még nem kapcsolódott – felemelkedő halandók mind képesek voltak legyőzni a lázadáshoz való csatlakozásban rejlő veszélyt. Másként fogalmazva: a Jerusemen lakozó eme 187.432.811 felemelkedő közül egy sem bukott el. Statisztikailag ez világosan utal arra, hogy a személyes növekedés és a jerusemi polgári rang elérése – függetlenül attól, hogy megtörtént-e már az eggyé kapcsolódás vagy sem – elégséges védelmet jelentett mindazzal szemben, amivel ezek a nemes halandói felemelkedők szembesülhettek a csillagrendszerünket 200.000 évvel ezelőtt sötétségbe borító lázadás alatt.

Azt is gyanítom, hogy ha a mennyei szerzők akként döntenek, hogy részletesebb tájékoztatást kaphassunk a lakóvilági szférákról, akkor tisztán kirajzolódott volna előttünk annak képe, hogy annál nagyobb arányú a lázadásban elbukó (eggyé még nem kapcsolódott) felemelkedők számaránya, minél inkább az alsóbb szférák felé haladunk (a 7., a 6., az 5., stb.).

Azt imádom az Ötödik Korszakos Kinyilatkoztatásban, hogy a szerzők nagyon ügyelnek a legapróbb részletekre is, s ezzel elvárják a szövegek tanulmányozójától, hogy kritikusan gondolkodjon, használja a szellemi rálátását, bölcsen érveljen és alaposan gondolkozzon el a dolgokon annak érdekében, hogy ki tudja tisztázni azokat az apró részleteket és a kapcsolódó igazságelemeket, melyek fölött átsiklik az ember egy futólagos átolvasás során.

Az Igazítóval való eggyé kapcsolódás előfeltételeinek teljesítésével felülemelkedünk a lázadásban való részvétel lehetőségén. „Örökkévaló ténylegességgé” válunk, amint eggyé kapcsolódunk a bennünk lakozó Igazítóval. Mindazonáltal a „hűséges halandók nemes, jerusemi csoportját” (53:7.12) alkotók mindegyike általunk elképzelhetetlen álokoskodásokkal találkozott, részünkről felfoghatatlan lények befolyásolását állták ki – és mindezeknek ellen tudtak állni, az Isten dicsőségére.

Szeretettel gondolok rátok – ti ingatag, ám a lehetőséget tekintve öröklétre és tökéletességre jutó testvéreim!

 

Az eredeti mű:

Szerző
Év

Hozzászólások